Torinói lepel Krisztus arcának, testének nyomatával. Mindannyian hallottunk már róla. Szeretnénk hinni, hogy igaz, és tényleg magától Jézustól fennmaradt üzenet ez az emberiségnek. De mindig jön egy ellenérv, ami megcáfolja. Aztán egy másik, ami igazolja.
Ha a puszta tényekhez kívánunk ragaszkodni, akkor annyit mondhatunk, hogy a torinói lepel egy 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálka-mintásan szőtt lenvászon kendő, amely egy olyan ember képét hordozza, akit valószínűleg a keresztre feszítéshez egyező módon kínoztak meg. A leletet a torinói Szent János-katedrálisban őrzik. A leplen égési nyomok láthatók, melyek a franciaországi Chambéry várkápolnájában pusztított tűzvészből származnak, 1532-ből.
A kezdetek…
Krisztus halotti lepléről Szent János számol be evangéliumában a szemtanú hitelességével. Összefoglalva, Krisztus halálának harmadnapjának reggelén Mária Magdolna a sírhoz hívja Simon Pétert és Jánost, az evangélistát. „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették” Simon Péter belépett a sírkamrába, és meglátta az üresen maradt lepleket és gyolcsokat. És akkor belépett János is. „Látta és hitt” Vajon mit látott? Azt látta, hogy nem sírrablás történt, mert a sírból semmi más nem hiányzott, csakis Krisztus. Persze ez még semmit sem bizonyít, csak azt, hogy Jézust valóban lepelbe, gyolcsba tekerték, mint ahogy akkoriban a halottakat. A kérdés csak az, hogy az evangéliumok említette lepel és az annyit emlegetett torinói lepel azonosak-e. Tengernyi bizonyíték szól az azonosság mellett, és csupán egy modernkori eljárás, a C-14 izotóp vizsgálat vall ellene, ami más kutatók szerint viszont éppen a bizonyosságot támasztja alá.
Pro…
Az azonosság mellett szóló főbb érvek Tóth Tihamér összeállítása alapján, az Újember Magazin honlapjáról: – A jól ismert Jézus-arc ábrázolás a VI. században kezdődött. Pontosabban akkor, amikor Edessa városában megtalálták a halotti leplet. A korábbi Jézus ábrázolások nagyon eltértek egymástól. Volt, hogy Apollóként mutatták be sima arccal, rövid, göndör hajjal. – A leplen egy keresztre feszített ember alakjának negatívja látható. Vászonra ma sem tudnak filmnegatív-képet festeni, hamisítani. – Jézus alakja „felületi képmás”, a leplen nincs nyoma festéknek. A képet a lenvászon felületi rostjainak megpörkölődése hozta létre. Ilyet elvileg úgy lehetne művi úton létrehozni, ha egy felforrósított szoborra vásznat borítanánk. Ez azonban kiterítve egy deformálódott, széles arcot és alakot mutatna. Fizikusok vetették föl, hogy ha Jézus feltámadását fény- és hőjelenségek kisérték, azok a vászonba égethették Krisztus megkínzott testének képét. – Egy svájci kriminológus, Frey professzor megvizsgálta a lepel virágpormintáit, és köztük ki tudta mutatni Jeruzsálem, Edessa, Konstantinápoly, Franciaország és Torino környéke flórájának virágporát. – A leplen lévő képmás jobb szemén egy pénzérme néhány betűje azonosítható (a halottak szemére Jézus korában pénzérmét tettek). Ezek a betűk: „UCAI” egy Poncius Pilátus által Kr. után 29-ben kiadott, úgynevezett lepton (aprópénz) betűinek felelnek meg: TIBERIO/U CAI/CAROC. Rajta van még a szemen egy pásztorbot rajza is, amely a leptonon ugyancsak rajta volt. Így kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a torinói leplen egy Kr. u. 29-ben kiadott pénzérme nyoma található.
Kontra…
1988-ban a Római Katolikus Keresztény Egyház hozzájárulását adta a C14-es eljárás alkalmazásához, kifejezve ezzel elkötelezettségét a tudományos vizsgálatok iránt. A korábbi korszerű technikai analízisek (1978) mind a hitelesség mellett szóltak: a leplen található virágpor maradványok Palesztinában és Kis-Ázsiában honosak. A sebek környékén, a leplen fellelt vöröses anyag – korábbi elképzelésekkel szemben nem festék vagy állatból származó vér, hanem a Közel-Keleten gyakoribb AB vércsoportba tartozik, a vászon az időszámítás kezdetén elterjedt szövőszék terméke. A talpak környékéről vett és vizsgált szennyeződések a jeruzsálemi sziklasírokból ismert édesvízi travertino aragonitból, mészkőből származik. Ezzel szemben három független radiokarbon-vizsgálatot végeztek a leplen, és arra az eredményre jutottak, hogy a középkorban, Jézus halála után nagyjából 1260-1350 évvel készülhetett. Egy 2005-ös, bizonyítékokkal alátámasztott elméletben azt a korábban is hangoztatott véleményt fogalmazták meg, hogy 1988-ban a lepel olyan részéből vették a mintákat, amelyek eredetileg nem tartoztak hozzá, utólag varrták a vászon széléhez. Más vélemények szerint a Chambéry-ben pusztító tűzvész okán (pl. pernye, korom által) kerültek a késöbbi időpontot implikáló részek a lepelre.
Na, és a hátoldala?
A lepel elülső felét, amin egy férfi testének körvonalai fedezhetők fel tudósok egész hada vizsgálta már. Azonban a másik oldal évszázadokon át rejtve maradt egy nyersvászon darabnak köszönhetően, amit 1534-ben varrtak rá, miután egy tűz egyes részeit megfeketítette. Az eredeti fekete felületet csak 2002-ben vizsgálták meg alaposan, amikor a 4,2 méter hosszú vászonról teljesen eltávolították a nyersvásznat egy restaurációs projekt keretében. A szabad szem számára a fekete felület szinte semmit nem mutatott, viszont igen részletes felvételek készültek róla, amit Giuseppe Ghiberti atya, a Padua Egyetem professzora egy könyvben közzé is tett. A felvételeken egy férfi arca fedezhető fel. A keresztre feszítés jegyeit magán viselő szakállas férfi ismert képe mögött fekvő új kép meglepő háromdimenziós minőséggel rendelkezik és megegyezik az ismert arc formájával, méretével és helyzetével. „Bár a kép nagyon halvány, az orr, a szemek, a haj, a szakáll és a bajusz tisztán kivehető. Vannak enyhe eltérések az ismert arccal szemben. Például az orr, a túlsó oldalon mindkét orrlyuk azonos nagyságú, míg az elülső oldalon a jobb oldali orrlyuk kevésbé meghatározó” – mondta Fanti. Az arc mindkét oldali jelenléte kézenfekvő jellemvonásnak tűnhetne egy hamisítvány esetében, amikor a lenyomatot a vászonra helyezték a festék beivódott az anyag rostjaiba elérve a hátsó oldalt is. – A lepel esetében nem erről van szó. Mindkét oldalán az arc képe felületi, csupán a legkülső rostokon van jelen. Ha a szövet keresztmetszetét nézzük egy rendkívül felületes kép jelenik meg, egy felül és egy alul, azonban középen semmi nem található. Rendkívül nehéz ilyen jegyekkel ellátott hamisítványt készíteni – magyarázta Fanti professzor. www.sg.hu www.wikipedia.hu www.magazin.ujember.katolikus.hu
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
