Hol lehet a Frigyláda?

Eddig a film, és most jöjjön a (vallás)történelem: A Biblia szerint Isten a Tízparancsolatot kőtáblába véste, és Mózesnek adta, hogy e szerint tanítsa népét. A táblát egy díszesen faragott, 1 méter hosszú és több, mint fél méter széles akácfából, az élet fájából készült ládába tették, és amelynek oldalára két hosszú rudat erősítettek, hogy megkönnyítsék a szállítását. A láda falai kívülről-belülről színarannyal volt bevonva, a teteje pedig tömör aranyból készült, s két szárnyait kibontó kerub díszítette. Ezt a ládát nevezték Frigyládának.

A Frigyláda ettől kezdve mindenhova elkísérte Mózes és a zsidókat, és elsöprő győzelmet hozott nekik, bárkivel is kellett megküzdeniük. Jeruzsálembe érve Salamon király megépítette a Szentek Szentélyét, és ezt nevezték ki a Frigyláda „otthonául”. A templomot szigorúan őrizték, a szent helyre pedig a főpap is csak évente egyszer léphetett be.

Mi történt a Frigyládával?

Nem véletlen, hogy annyi írót, filmest, festőt, szobrászt és más művészeket ihlet meg újra és újra a Frigyláda, hiszen csodás hírét mindenki ismeri évezredek óta, mégsem tudja senki sem, merre rejtőzhet az isteni erőket rejtő láda. S hogy hol lehet a Frigyláda? Egyes legendák szerint a Frigyládát elrabolták, majd megsemmisítették i.e. 925-ben a megszálló egyiptomiak, vagy ha nem ők, akkor i.e. 586-ban a babilóniaiak. Nekünk ez a két verzió nem tűnik életszagúnak. Miért pusztítana el bármilyen náció egy ilyen, földöntúli erővel rendelkező ereklyét? 

Hasonlóan valószínűtlennek tűnik az a feltevés, miszerint a zsidók elrejtették a Frigyládát a Jordán sivatagban, ahonnan később a templomos lovagok hozták el Artúr király udvarába. A templomos lovagoktól aztán leszármazottjaikhoz, a szabadkőművesekhez került, akik a mai napig az ellenőrzésük alatt tartják a világ leghíresebb vallási ereklyéjét. De akkor miért nem hallunk róla semmit sem?

A nyomok a Szentföldre vezetnek…

Leen Ritmeyer neve akkor vált igazán híressé, amikor Jeruzsálemben folytatott ásatásai során kijelentette, hogy megtalálta az egykori Szentek Szentélyének helyét, ahol a Frigyládát őrizték. Egy föld alatti sziklában bukkant egy akkora – és olyan formájú – mélyedésre, amelyben, elmélete szerint egykoron a Frigyládát tarthatták. A régész elmondása szerint valóban logikusnak tűnt, hogy annakidején a Frigyládát a Templom-hegy belsejében ásták el, ám a politikai erők megakadályozták a hegy további feltárását. Sokak szerint Ritmeyer jó nyomon indult el, és a Frigyládát valóban a hegy belsejében kellene keresni, ám sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy ezt a páratlan vallási és régészeti kincset az egyházi és politikai erők egymást támogatva segítsenek megtalálni. 

Afrikában lenne?

Egy másik teória szerint a Frigyláda kalandos úton Afrikába vándorolt. Az etiópok hiedelme szerint Salamon király teherbe ejtette Sába királynőjét, akinek kisfia született. A királyfit Meneliknek nevezték el, amely körülbelül annyit tesz, mint: a bölcs fia. Menelik 20 évesen Jeruzsálembe utazott, hogy megismerje apját és annak udvarát. Salamon papjai nem voltak elragadtatva a találkozástól, és követelték, hogy térjen haza mielőbb népéhez. Salamon végül engedett a féltékeny követelésnek, de azzal a kikötéssel engedte haza Meneliket, hogy  a vének elsőszülött fiai mindannyian kísérjék el a fiát. Az egyik fiatalember, Zadok főpap fia, Azarius, ellopta a Frigyládát, és magával vitte Afrikába. Menelik persze azt hitte, sikerük az Isteni akarat tiszta megnyilvánulása, ezért Etiópiában megalapított a második Jeruzsálemet… A Frigyládát egy ideig a zioni Szűz Mária templomban őrizték, majd nyoma veszett, vélhetően az ország zavaros politikai érája alatt biztos helyre vitték. Hogy mennyi igazság van a legendában, nem tudni, de egy biztos. Az etiópok valóban azon kevesek közé tartoznak az afrikai természeti népek között, akik valóban keresztények, és nemzeti alkotmányuk kimondja, hogy Salamon királytól származnak. Foto: wikipedia http://arkofcov.net/ http://www.sacred-destinations.com/ethiopia/axum-ark-of-covenant.htm