Az ember fél a haláltól. Ezért aztán sokat gondolkodik azon, vajon mi lehet a halál után. A meleg és száraz éghajlat alatt élő ókori görögök és egyiptomiak olyan Paradicsomot találtak ki maguknak, amelyik leginkább egy luxuskertre emlékeztet: levegője lág
Valamennyi vallás – az iszlámtól a keresztényig, a zsidótól a buddhistáig - a Paradicsomba minden földi jót, tejet, mézet képzel. Régen úgy tanították, a Paradicsom ezen a Földön található, jóllehet roppant távoli és megközelíthetetlen vidéken. A zsidók és a keresztények szerint ez a hely valahol Keleten van. Az elgondolás a középkor végén módosult: a tanítás szerint az özönvíz elsöpörte eredeti helyéről a Paradicsomot, így az az égbe költözködött. Sorra vesszük, mit lehet tudni a Paradicsomról.
Más világon
A régi egyiptomiak azt hitték a halottak országáról, hogy az egy másik Egyiptom, a föld belsejében. Elgondolásukkal egyedül maradtak, a többi vallás a Paradicsomot kellemesebb helyekre telepítette. A buddhisták és a görögök valamelyik szigetre. A keleti népek nyugatra, a nyugatiak viszont keletre álmodták. A többi vallás az égbe képzeli. Egyes iszlám tudósok többször megpróbálkoztak a csodálatos hely pontos föltérképezésével. A hinduk ellenben biztos, hogy nem kísérleteznek semmiféle számolgatással: az ő Paradicsomuk ugyanis állandóan a levegőben mozog.
Út a Mennyekbe
A legtöbb vallás híveinek nem nehéz feladat eljutni a Paradicsomba. Az egyiptomiak több közlekedési eszközt is alkalmasnak találtak: a fáraók – csakúgy, mint a görögök – bárkán vagy szekéren érkeztek a túlvilágra. Az első keresztények szerint nincs szükség szállító eszközre ahhoz, hogy Isten szent színe elé járulhassanak. Később jön divatba a Purgatórium gondolata, amely megtisztítja a Paradicsomba igyekvőket. A protestánsok másképpen gondolják: az igazak, haláluk után rögtön felszállnak a mennybe.
Az igazak országa
A Paradicsomot ki kell érdemelni. Elsősorban az igazak juthatnak oda, akik életükben hívők voltak. A keresztények, zsidók és muzulmánok közül mindazok, akik a szent írásokat tanulmányozták. Más vallások bonyolultabb feltételekhez kötik a belépést: a taoisták szerint az egyénnek el kell érnie lelki halhatatlanságát. Ezt a halhatatlanságot sokan keresik egész életükben – a hozzá vezető nehéz gyakorlatokba viszont többen belehalnak. A hindu vallás alapvető tétele a reinkarnáció – vagyis halála után az ember új testben újjá születik. Aki el akar jutni a 333 millió Paradicsom (!) egyikébe, annak ki kell szabadulnia ebből a körből. A reinkarnáció egyébként máshol is megjelenik: görögök úgy gondolták, az embernek három alakban kell újjászületnie ahhoz, hogy végül a Paradicsomba jusson.
Milyen az élet a Paradicsomban?
Az ókori görögök szerint a Paradicsomban az emberek úgy élnek, mint az istenek, örökké fiatalok maradnak. A hindu és a muzulmán vallás követői a arrafelé főleg gyönyörű szűzlányokkal foglalkoznak. Nekik egyébként a Paradicsom más téren is valódi felszabadulás: semmi sem tilos, még az alkoholfogyasztás sem, amit pedig a Földön büntetetlenül nem tehettek meg. A keresztények már sokkal józanabbak. Ők is jól érzik magukat, de örömeik főleg lelkiek: Istent szolgálják.
Angyalok és szellemi lények
A férfiak nagy örömére, a buddhista és az iszlám hit szerint gyönyörű nimfák a Paradicsom állandó lakói. A keresztényeknél a sötét alagútból a fényre érkező lélek Jézussal, az angyalokkal és korábban távozott szeretteivel találkozik, akik szeretettel várnak rá. A túlvilág létezik. Hozzá képest földi létünk rövid utazás csupán, amely során – Isten áldásával – tanulnunk kell. Szeretetet, empátiát, békét. Ezáltal jobb lesz a világ, és jobbak leszünk mi, emberek.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
