Miről mesélnek a Holt-tengeri tekercsek?

Az egyik ködlepte, alacsony páratartalmú barlangban egy viasszal lezárt adagkorsóra bukkantak, amely zsúfolásig tele volt papirusz és pergamentekercsekkel. A beduinok fogták a különös zsákmányt, és hazavitték. Ezután sokáig nem történt semmi, mígnem a tekercsek közül hét darab egy régiségkereskedőhöz került. A világ a régiségkereskedőn keresztül értesült a tekercsek felbukkanásáról, és ettől kezdve felbolydultak a vallási vezetők, a régészek és a tudósok, bár még senki sem tudhatta, hogy ez lesz az évszázad legnagyobb szenzációja…

Újabb tekercsek kerülnek elő

1949-ben rekonstruálták azt a helyet, ahol a beduin pásztorok megtalálták a tekercsekkel teli agyagedényt. Egy szakemberekből álló csoport dolgozni kezdett a helyszín feltárásán, archeológiai vizsgálatokat és régészeti kutatásokat végeztek, amely eredményeképpen a barlangból újabb tekercsekkel teli korsók kerültek elő különféle ruha, fa és használati tárgyak társaságában. A kutatások tovább folytak, beleértve a környező sziklás-barlangos területeket is, s a munka sikerrel járt: hét év alatt további 10 olyan barlangot tártak fel, amelyben az elsőhöz hasonló leletekre bukkantak. A barlangokat számokkal látták el, aszerint, mikor kezdték el átvizsgálni, s ennek értelmében a 4-es barland bizonyult a legbőséesebbnek: csak itt ötszáz kéziratot találtak, tizenötezer darabban. A lezárt területen összegyűjtött tekercsek száma meghaladta a nyolcszázötvenet. A legnagyobb jelentőséggel a 4-es barlangban talált, 7,34 m hosszú Ézsaiás-tekercs bír, amely javarészt egészben maradt.

Mit tudunk a tekercsek „életkoráról”?

A radiokarbon vizsgálatok szerint a tekercsek valamikor i.e. 1-2. századból, a Krisztus előtti időből származnak. A régészek szerint a tekercsek egy titkos társaság könyvtárát képezhették. A vallási közösség hasonló lehetett az Esszénusok társaságához, vagy valóban ők voltak a tekercsek tulajdonosai. (Az Esszénusok nem fogadták el a hivatalos papság képviselőit, kizárólag a Tóra előírásai szerint éltek.) Qumran sziklás vidéke az Esszénusok társadalmának helye volt, akik a római csapatok és a jeruzsálemi papság elől menekült erre a területre – ez is azt bizonyítja, hogy tőlük származnak az értékes tudományos leletek.

Mi áll a tekercsekben?

A mai napig kutatják a tekercsek megfejtését, és próbálják rekonstruálni a legapróbb részleteket is, de a munka nagyon lassú és aprólékos, ezért egyértelmű álláspont még nem született. Az biztos, hogy a tekercsek egy része vallásos jellegű (szentírásszövegek, tanítások, zsoltárok, apokrifek, liturgiai anyagok, szabályzatok, naptárok, horoszkópok!), és egy – az Eszter könyve- kivételével az Ótestamentum minden könyvét tartalmazza, más része pedig a mindennapi élettel foglalkozik. Mindennek óriási jelentősége van a történészek és a Bibliakutatók számára. A tekercsek próféciákat is tartalmaznak, amelyeket Izsáknak, Jeremiásnak és Dánielnek tulajdonítanak, és amelyek nem szerepelnek a Bibiában. További érdekesség, hogy a próféciákon túl, számos, a Bibliában nem szereplő történet is felbukkan a tekercseken, amelyek - a tudósok és egyházi személyek szerint – nagy jelentőséggel bírnak. (Kérdés, hogy mindezek miért maradtak ki a Bibliából?) A tekercsek héber, arámi és görög nyelven íródtak, és megjelölik azt a 64 helyet is, ahol ősi kincsek és  szent ereklyék vannak elrejtve – Izraelben.

A Holt-tengeri tekercsek megosztják a tudományos és vallásos világot. Számos értekezést, elemzést, szakmai eszmefuttatásokat találunk az interneten a tekercsek keletkezését és szövegeinek magyarázatát illetően, ám nagy valószínűséggel arra még várnunk kell, hogy feketén-fehéren megismerjük az ősi írás valódi jelentőségét és mondanivalóját. Forrás, foto: wikipedia, Biblia