1947 tavaszán a Holt-tenger északi partján, a kiszáradt Wadi Qumran kiszáradt medre feletti sziklái között két beduin pásztor egy elkóborolt kecskét keresett. Ellenőriztek minden sziklát és barlangot, de nem lelték az állatot, viszont találtak valami egés
Az egyik ködlepte, alacsony páratartalmú barlangban egy viasszal lezárt adagkorsóra bukkantak, amely zsúfolásig tele volt papirusz és pergamentekercsekkel. A beduinok fogták a különös zsákmányt, és hazavitték. Ezután sokáig nem történt semmi, mígnem a tekercsek közül hét darab egy régiségkereskedőhöz került. A világ a régiségkereskedőn keresztül értesült a tekercsek felbukkanásáról, és ettől kezdve felbolydultak a vallási vezetők, a régészek és a tudósok, bár még senki sem tudhatta, hogy ez lesz az évszázad legnagyobb szenzációja…
Újabb tekercsek kerülnek elő
1949-ben rekonstruálták azt a helyet, ahol a beduin pásztorok megtalálták a tekercsekkel teli agyagedényt. Egy szakemberekből álló csoport dolgozni kezdett a helyszín feltárásán, archeológiai vizsgálatokat és régészeti kutatásokat végeztek, amely eredményeképpen a barlangból újabb tekercsekkel teli korsók kerültek elő különféle ruha, fa és használati tárgyak társaságában. A kutatások tovább folytak, beleértve a környező sziklás-barlangos területeket is, s a munka sikerrel járt: hét év alatt további 10 olyan barlangot tártak fel, amelyben az elsőhöz hasonló leletekre bukkantak. A barlangokat számokkal látták el, aszerint, mikor kezdték el átvizsgálni, s ennek értelmében a 4-es barland bizonyult a legbőséesebbnek: csak itt ötszáz kéziratot találtak, tizenötezer darabban. A lezárt területen összegyűjtött tekercsek száma meghaladta a nyolcszázötvenet. A legnagyobb jelentőséggel a 4-es barlangban talált, 7,34 m hosszú Ézsaiás-tekercs bír, amely javarészt egészben maradt.
Mit tudunk a tekercsek „életkoráról”?
A radiokarbon vizsgálatok szerint a tekercsek valamikor i.e. 1-2. századból, a Krisztus előtti időből származnak. A régészek szerint a tekercsek egy titkos társaság könyvtárát képezhették. A vallási közösség hasonló lehetett az Esszénusok társaságához, vagy valóban ők voltak a tekercsek tulajdonosai. (Az Esszénusok nem fogadták el a hivatalos papság képviselőit, kizárólag a Tóra előírásai szerint éltek.) Qumran sziklás vidéke az Esszénusok társadalmának helye volt, akik a római csapatok és a jeruzsálemi papság elől menekült erre a területre – ez is azt bizonyítja, hogy tőlük származnak az értékes tudományos leletek.
Mi áll a tekercsekben?
A mai napig kutatják a tekercsek megfejtését, és próbálják rekonstruálni a legapróbb részleteket is, de a munka nagyon lassú és aprólékos, ezért egyértelmű álláspont még nem született. Az biztos, hogy a tekercsek egy része vallásos jellegű (szentírásszövegek, tanítások, zsoltárok, apokrifek, liturgiai anyagok, szabályzatok, naptárok, horoszkópok!), és egy – az Eszter könyve- kivételével az Ótestamentum minden könyvét tartalmazza, más része pedig a mindennapi élettel foglalkozik. Mindennek óriási jelentősége van a történészek és a Bibliakutatók számára. A tekercsek próféciákat is tartalmaznak, amelyeket Izsáknak, Jeremiásnak és Dánielnek tulajdonítanak, és amelyek nem szerepelnek a Bibiában. További érdekesség, hogy a próféciákon túl, számos, a Bibliában nem szereplő történet is felbukkan a tekercseken, amelyek - a tudósok és egyházi személyek szerint – nagy jelentőséggel bírnak. (Kérdés, hogy mindezek miért maradtak ki a Bibliából?) A tekercsek héber, arámi és görög nyelven íródtak, és megjelölik azt a 64 helyet is, ahol ősi kincsek és szent ereklyék vannak elrejtve – Izraelben.
A Holt-tengeri tekercsek megosztják a tudományos és vallásos világot. Számos értekezést, elemzést, szakmai eszmefuttatásokat találunk az interneten a tekercsek keletkezését és szövegeinek magyarázatát illetően, ám nagy valószínűséggel arra még várnunk kell, hogy feketén-fehéren megismerjük az ősi írás valódi jelentőségét és mondanivalóját. Forrás, foto: wikipedia, Biblia
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
