A szép testtartás kényelmetlen?

És persze öt percig sem bírja megtartani ezt a kifeszített pózt – szerencsére. Sok emberben alakul ki az a tévhit, hogy a szép – azaz az elvárt – testtartás kényelmetlen. Erről azonban szó sincs. Előfordulhat, hogy egy harmonikus testtartást szokatlannak érzünk, de kényelmetlennek soha. Tényleg rossz nézni, hogy már egészen fiatalok felveszik nagyapáink görnyedt testtartását, aminek gyakran csak egy rossz szokás vagy kényszerfeszültség az oka és szeretnénk valamit tenni ellene és a legkézenfekvőbb megoldás a „húzd ki magad”, ami a gyermekben, de akár egy felnőttben is további feszültségeket generál.

De akkor mit tehetünk?

Az Alexander technikában sosem mondjuk, hogy egyenesítsd ki a gerincedet, helyette a hát hosszabbodásáról és szélesedéséről beszélünk, továbbá nem testtartást emlegetünk, hanem testhasználatot. Ezekben a kifejezésekben benne van maga a folyamat és a mozgás. Ha gyermeknek szeretnénk tanácsot adni, az arra vonatkozzon, hogy egyensúlyban legyen a teste (is). Ha jobb kezével ír, a bal ugyanúgy legyen az asztalon és az író karja se legyen feszes, ne húzza fel a vállát, ne dőljön rá az írásra, ne csússzon hátra a széken, mindkét talpa legyen a földön. És mindez ne utasítás, hanem kérdés formájában történjen „nem lenne kényelmesebb, ha?”. Evés közben ne a fejét hajtsa le hattyú módjára, hanem az evőeszközt vigye a szájához. Ne hagyjuk, hogy túl sokáig maradjon ugyanabban a pozícióban. Az egyensúly legyen meg a tevékenységeiben is. A pihenés ne csak tévénézést jelentsen. A legfontosabb persze a mozgás, olyan sportot válasszon, amiben kedvét leli. Persze a probléma korántsem csak gyerekeket érint.

Alexander tanári tanácsaim tudatos testhasználatra törekvőknek:

Kényelmesen állj a talpadon, érezd, ahogy lábujjaid kényelmesen rásimulnak a talajra, engedd a gravitációt érvényesülni a testeden, ne akard egyik testrészedet sem megtartani a föld felett, helyette keresd meg azt az egyensúlyi helyzetet, amihez a lehető legkevesebb izmot kell használni. Válladat lazán ejtsd le oldalra, nyakizmaid elengedésével fejedet könnyedén egyensúlyozd a gerinceden. Képzeld el magad, mintha egy fa lennél, melynek gyökerei folyamatosan lefelé irányulnak, miközben lombja az ég felé tör. Stabil és ugyanakkor mozgó is. Tudatosítsd magadban, hogy a gerinccsigolyákat csak részlegesen szabad ízületek kötik össze, így a deréktáji szakasz ízületei sem arra valók, hogy annak segítségével hajolgass, erre a célra kitűnően megfelel a csípő gömb- és a térd csukló ízülete. Tudsz-e róla, hogy a „laza pihenő” pozíciók mekkora terhet róhatnak a gerincedre? Például tévénézés közben a díványon előrecsúszni, tehát nem az ülőcsontokon, hanem a keresztcsonton ülni, valamint a hátat begörbítve egy csigolyával támaszkodni a támlára. Számold ki, mekkora súly helyeződik így egyetlen pontra. Helyette próbálj meg olyan testhelyzetet választani, amelynél egyenletesen oszlik el a terhelés a gerinceden. Az Alexander technika megtanít arra, hogy a helyes testtartás eléréséhez nem testrészeinket kell különböző pozíciókba helyezgetni, hanem a megfelelő izomtónus fenntartásával kell könnyedén egyensúlyoznunk, ami értelemszerűen azt is jelenti, hogy folyamatos mozgásban vagyunk még akkor is ha látszólag ugyanaz a pozíciónk, mint ahogy a kötéltáncos is leesne, ha megállna a kötél közepénél. Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!