Csodák márpedig vannak

Elkerekedett szemeimet látva elmagyarázta, miről is van szó: Az ember fogantatásától kezdve emlékszik mindenre a sejtmemória szintjén, agyunk rögzíti az eseményeket, érzelmi sokkokat. A negatív hatások rossz beidegződéseket hoznak létre a tudatalattiban, melyektől akaratlagosan nem tudunk megszabadulni. Sőt, hogy még meredekebb legyen az egész: előző életeinkből is hurcolunk magunkkal megoldatlan problémákat. A kineziológus felderíti a negatív élményeket, a blokkokat, és kíméletes stresszoldó módszereivel segít a múlt kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésében, ezáltal pedig a kívánt jövő elérésében. Barátnőm a tudományos magyarázatot saját kedvező tapasztalataival fejelte meg, így határozottan kezdett érdekelni a dolog. Miután pedig néhány nap múlva egy másik, spirituálisan fejlett ismerősöm is a kineziológus felkeresését javasolta, beláttam, ez nem lehet véletlen. Azonnal bejelentkeztem a barátnőm által ajánlott szakemberhez, ám csak egy hónappal későbbre kaptam időpontot. Nem erős oldalam a türelem, így mondanom se kell, alig bírtam kivárni a soromat. Amikor végre elérkezett a várva várt nap, izgatottan csengettem be a budai lakás ajtaján. Klári, a kineziológus mosolyogva nyitott ajtót, erős pozitív kisugárzásától azonnal megnyugodtam. Az első kezelés katartikus felismerésekkel járt, kiderült, hogy párkapcsolati gondjaim magzati korban gyökerező traumából erednek. Ezt az izomteszt segítségével hozta felszínre Klári, majd kioldotta a magzati stresszből eredő rossz beidegződéseket. Az izomteszt lényege az agy és az izmok közötti kapcsolat. Az eljárás során a szakember finoman nyomást gyakorol a páciens lazán előrenyújtott alkarjára, majd kérdéseket tesz fel. Az őszinte igen/nem választ az izomtónus változásai jelzik, így a kineziológus a biológiai visszahatás révén pontos információt nyer a stressz eredetéről, mértékéről és típusáról. Ezután megfelelő technikával megszünteti az energetikai blokkot, ennek hatására pedig a test és a lélek meggyógyítja önmagát. Összesen négy kezelésre volt szükségem, de már az első után sokkal jobban éreztem magam a bőrömben. Optimistább, kiegyensúlyozottabb lettem, úgy éreztem, mintha mázsás súlyok gördültek volna le rólam. Akkoriban ismerkedtem meg a párommal, és meggyőződésem, hogy a kezelésnek is köszönhetem, hogy kapcsolatunk azóta is töretlen. A harmadik és negyedik alkalommal pedig azokat a bennem rejlő akadályokat tologattuk félre, melyek önmegvalósításom útjában álltak. Mondhatom, nem eredménytelenül. Nekem bevált a kineziológia, azóta is ajánlom mindenkinek, akinél azt látom, hogy szüksége lenne rá, és kicsit is fogékony a megszokottól eltérő megoldásokra. Őszintén szólva nem sok embert ismerek, akinek egyáltalán nincs rá szüksége, hisz mindenkit érnek olyan negatív hatások élete (vagy előző életei) során, amelyek káros beidegződéseket eredményeznek viselkedésben, problémamegoldó-képességben, életszemléletben, konfliktuskezelő-készségben, önbizalomban, és még sorolhatnám.Kedvesemnek sok jó tulajdonsága van, de neki sem árt egy kis segítség, hogy a benne rejlő pozitív vonásokat igazán kibontakoztathassa. Kapcsolatunk első hét hónapjában azonban esélyt sem láttam arra, hogy megemlíthessem neki a kineziológust és az ő áldásos tevékenységét. Tavasszal aztán vettem a bátorságot, és röviden de velősen ecseteltem a történetet. Meghallgatott, de éreztem, nem igazán vett komolyan. Néhányszor még vissza kellett térni a témára a következő fél évben, mire nagy nehezen ráállt, hogy egyszer, de csak egyetlen egyszer, és csakis az én kedvemért, elmenjen a kineziológushoz. Október közepére kaptunk időpontot, és a párom még az ajtóból is vissza akart fordulni. Jelen lehettem a kezelésén, és a szemem láttára zajlott le az átalakulás: az elutasító, szkeptikus pasi egyre nyitottabb és érdeklődőbb, majd teljesen együttműködő lett, egyrészt az oldás hatására, másrészt mert megdöbbenve tapasztalta, hogy a tesztelés segítségével és a ráhangolódás révén Klári mennyire „belelát a veséjébe”. A végén önként és dalolva jelentkezett a következő, öt hét múlva esedékes kezelésre. Már hazafelé érzékeltem a kedvező változásokat: kedvesem felszabadult volt, nem akadékoskodott, nem jött a kételkedő szöveggel, hanem máris derűlátón tekintett a jövőbe és vigyorgott, mint a vadalma. A második kezelésig eltelt hetekben nemcsak én tapasztaltam a javulást, ő is végképp belátta, hogy a módszer működik. Magabiztosabb, optimistább, kiegyensúlyozottabb, elfogadóbb lett. Egyre inkább tudott hinni önmagában és abban, hogy a dolgok jól alakulnak. Már nem hárított el rögtön mindent, ami első pillantásra ellenkezett az elképzeléseivel, megszokásaival. Szorgosan csepegtette a nyelve alá naponta négyszer a Klári által adott Bach-virágesszenciát, mely a kezelésen „beprogramozott” pozitív változásokat volt hivatott megszilárdítani. Persze egy (vagy esetleg több) élet alatt felhalmozott rossz beidegződések nem illannak el egyik napról a másikra, így általában több kezelésre van szükség. Engem tapasztalataim birtokában ugyan nem lepett meg, hogy a kineziológia hatására pasim „frissített változatát” kaptam, mégis vártam a második alkalmat, és vele a további fejlődést. Múlt pénteken ismét elkísértem kedvesemet a kineziológiai oldásra, ami sokak számára még mindig túlságosan misztikus fogalom. Ezért jövő héten közkinccsé teszem, miként is zajlik egy ilyen kezelés.