Ellenőrizd szervezeted védettségi szintjét!

Dr. Léhrer Zsuzsannával beszélgettünk arról, hogy mit is jelent mindez, és hogyan győződhetünk meg saját szervezetünk védelmi szintjéről.

– Egyre többet hallunk a káros szabadgyökökről, de valójában mit is takar ez a fogalom?

– Testünk sejtekből épül fel, a sejtek molekulákból állnak, a molekulákban pedig elektronok vannak. Az oxidációs stressz olyan állapot, melyben az egyébként stabil molekulák instabillá válnak egy elektron elvesztése miatt.

Ezeket a molekulákat szabadgyököknek nevezzük; ezek további molekulákat támadnak meg, hogy elvonják tőlük a szükséges elektront. Oxidánsok és szabadgyökök külső forrásból is bejuthatnak a szervezetbe, például környezeti ártalmak – kipufogógáz, ionizáló sugárzás, dohányzás, erős napfényhatás, számos méreg és gyógyszermérgezés, stb. – esetén.

A szabadgyökök vannak legnagyobb hatással testünk öregedési folyamataira, és állandóan gyengítik immunrendszerünket is. A sejtjeinket folyamatosan támadó szabadgyökök közömbösítése, és az oxidációs folyamat minimálisra csökkentése egyedül az antioxidánsok révén lehetséges.

Ezek olyan molekulák, amelyek képesek kötődni az instabil oxidánsokhoz, és semlegesíteni azokat. A környezeti és életmódbeli hatások következtében felszaporodott szabadgyökök ártalmatlanításához azonban az antioxidánsokból is nagyobb mennyiségre van szüksége a szervezetnek.

– Hogyan juthat a szervezetünk kellő mennyiségű antioxidánshoz?

– A négy legfontosabb gyökfogó: az E- és a C-vitamin, az A-vitamin növényekben előforduló előanyaga, a béta-karotin, valamint a szelén. Az enzimrendszer működését segíti még a cink, a réz, és ugyancsak antioxidáns hatásúak a gyümölcsökben, zöldségekben megtalálható fitovegyületek, a bioflavonoidok.

Nehezíti a védekezést, hogy a vitaminok és nyomelemek nem kellő mennyiségben jutnak szervezetünkbe. Ennek oka egyrészt a helytelen főzési technika, mellyel szinte „kifőzzük” ételeinkből a létfontosságú vitaminokat, másrészt a hazai felmérések azt mutatják, hogy táplálékaink összetételének minősége is hiányos.

Napjaink étrendjét sajnos sokkal jobban jellemzi a túlzott mértékű zsír-, cukor- és húsfogyasztás, kevés gyümölcs és zöldség kerül az asztalunkra. Ám sajnos manapság a zöldségfélék is jóval kevesebb tápanyagot tartalmaznak, mint régen.

Ráadásul a kor előrehaladtával, dohányzás illetve erős légszennyezettség esetén, valamint betegségek idején a szervezetnek több antioxidánsra van szüksége. Ha táplálkozásunkkal nem tudjuk fedezni a szabad gyökök képződésének megfékezéséhez és hatástalanításához nélkülözhetetlen antioxidánsokat, a megfelelő készítményekkel pótolhatjuk őket.

– De vajon honnan tudjuk, hogy a szervezetünk antioxidáns-szintje kellő mértékű-e a káros behatások elleni védekezéshez?

– Létezik egy Nobel-díjas elv alapján működő lézeres műszer, a biofotonikus szkenner, amely segít meghatározni, hogy a vizsgált személy megfelelő mennyiségű antioxidáns-tartalmú táplálékot vesz-e magához, valamint azt, hogy milyen gyorsan öregszik-roncsolódik a szervezete és DNS-e a szabadgyökök hatására.

Ez a világszabadalommal védett technológia azért egyedülálló, mert sem vért, sem szövetmintát nem kell hozzá venni, nem szükséges a laborvizsgálat. Csupán ráhelyezzük tenyerünket a szkennerre, amely néhány perc elteltével megmutatja bőrünk karotinoid értékét. Ez az érték jelzi szervezetünk általános antioxidánsszintjét.

– Milyen értékek jellemzőek?

– A magyar lakosság antioxidánsszintje átlagosan 20 ezer és 29 ezer között van, holott az egészségünk megőrzéséhez, az öregedési folyamatok lassításához legalább 40 ezres szintre lenne szükség. A mérés segítségével megállapíthatjuk, hogy táplálkozásunk megfelelő-e, illetve ha szedünk valamilyen táplálékkiegészítőt, vitaminkészítményt, az vajon kellőképpen hatékony-e.

További információk a méréssel kapcsolatban: dr. Léhner Zsuzsanna, 30/639-7656, [email protected]