Stressz és kimerültség ellen: Alexander-technika

Sting, Robin Williams, Keanu Reeves és Kepes András – hogy mi a közös bennük? Mindannyian az Alexander-technika elkötelezett hívei. És nem csak ők: egyre többen fedezik fel ezt az egyedülálló módszert, mellyel hatékonyan javíthatók a helytelen mozgásminták. Görnyedt hát, feszes nyak és felhúzott vállak – csaknem minden emberre jellemző a rossz, hanyag testtartás. A stressz, a mindennapos ülőmunka és a mozgás néküli élet csak még inkább súlyosbítja a helyzetet, akárcsak az, hogy a nem megfelelő testhasználat nem tudatosul bennünk, így nem is korrigáljuk azt. A következmény: túlzott izomfeszültség, kimerültség és mozgásszervi fájdalmak. A megoldás: Alexander-technika. A régóta beidegződött, helytelen és kényszeres izomtartások testi-lelki feszültséget okoznak, így gondolkodásunkat is befolyásolják. Megváltoztatásuk nehéz és időigényes, de nem lehetetlen. Az Alexander-technika olyan gyakorlati – pszichofizikai módszer, amely ebben segít azáltal, hogy tudatosítja és feloldja a problémákat. Így nem csak mozgásunk válik szabadabbá, de közérzetünk, életvitelünk is megjavul – nem beszélve a testtartásunkról.

Hogyan zajlik egy óra?

Ahhoz, hogy a módszer jótékony hatásait élvezhessük, Alexander-órákon kell részt vennünk, ahol képzett tanár segítségével újratanulunk mindent: az üléstől az állásig ismételjük a mozgásokat, miközben felismerjük a káros beidegződéseket és blokkoljuk azokat. A foglalkozás személyre szabott, négyszemközt zajlik, így a szakember maximális figyelmet fordít ránk: szavaival és a kezének finom utasításaival tanít minket a megfelelő mozgáskoordinációra. Bár már egy alkalom is jelentős változásokat hozhat, ajánlott mégis rendszeresen (kb.20-szor) az órákra látogatni: a berögzült, hibás mozdulatok ugyanis nagyon nehezen, csakis sok ismétléssel és kellő időráfordítással változtathatók meg.

Kinek ajánlott?

Mivel kitűnő stresszoldó, az Alexander-technika mindenkinek hasznos lehet, de kimondottan ajánlott ülőmunkát végzőknek, mozgás-és gerincproblémákkal küzdőknek, előadóművészeknek, sportolóknak és kismamáknak. De a módszer olyan betegségek esetén is hatékony, mint a gerincsérv – hatására gyakran elkerülhető a műtéti beavatkozás -, az enyhébb mozgásszervi elváltozások, sőt, a technika tanítói a dadogás terén is sikereket értek el, valamint a fülzúgást is enyhítették.

Rekedtségből?

A technika ötletgazdája, Frederick Matthias Alexander (1869-1955 ) ausztrál származású előadóművész színészi karrierjének derekán járt, amikor hangképzési nehézségei támadtak: szavalás közben rendszerint berekedt, elveszítette hangját. Hiába járt orvosról orvosra, betegségét nem tudták diagnosztizálni. Ő azonban nem hagyta annyiban. Tükör segítségével megfigyeléseket végzett magán, és idővel rájött: problémáját a nem megfelelő testtartás okozta. Szavalás közben ugyanis fejét-nyakát és hátát összeszorította, így torka is megfeszült, ezért is némult el. Évekbe telt, amíg megtanulta, hogyan küszöbölje ezt ki, míg végül sikerült kidolgoznia egyedi módszerét, melyet elsőként Angliában, majd Amerikában terjesztett tovább , iskolákat alapított és tanárképző kurzusokat indított. Többek között olyan híres embereknek segített, mint Georg Bernard Shaw drámaíró vagy Lord Lytton indiai alkirály. Bár volt, hogy sarlatánsággal vádolták, tanítványai és „betegei” melléálltak. Később a korabeli orvostudomány is elismerte a technika hatékonyságát.