Bizonyítható valamilyen módszerrel ennek a rejtélyes energiának a léte?
A harmadik évezred elején az energia fogalma több területen is meghatározóvá vált. Miközben azonban a világgazdaság problémái a klasszikus energiatermelés körül csoportosulnak, az elméleti fizika és a biológia anomáliáit vizsgáló határtudományok egy nem is annyira új fogalmat igyekeznek tudományos módszerekkel megragadni és leírni: az úgynevezett bioenergiát.
Ahogy az írás első részében olvashattuk, a bioenergiát jobbára csak közvetett és szubjektív, vagy vitatható fotografikus eljárásokkal igyekeztek mérhetővé, láthatóvá tenni. Itt az ideje a magyarországi bioenergia mérésekről szólani, hiszen a Dr. Egely György kutatómérnök által kifejlesztett vitalitásmérő készülékkel végzett kísérletekben, az általam vezetett SZINTÉZIS PSZI-Labor is évek óta részt vesz.
Egely György – aki Magyarországon az elsők között kezdett foglalkozni a parapszichológiai jelenségek kutatásával és rendszerezésével – eredetileg a pszichokinézis (a tudat ismeretlen fizikájú hatása a tárgyi környezetre) megfigyelésére dolgozta ki az ezerkilencszáznyolcvanas években azt a vízforgatásos kísérletét, ami később az ún. vitalitás vagy bioenergia mérő műszer kifejlesztéséhez vezetett.
A tudományosan dokumentált és módszeresen végzett vízforgatásos kísérletek lényegi tanulsága a következőkben foglalható össze. Ha a mérés alanya egy lapos kerek üvegtálkában (Petri csészében) lévő víz mellé helyezi a tenyerét, akkor a víz idővel forgásba jön. Ennek a forgásnak a sebessége és az állandósága sokban függ az illető lelki beállítottságától, ami eddig a pszichokinézis (PK) jelenségeire is jellemző. Természetesen addig nem beszélhetünk sem pszi jelenségről, sem bioenergiáról, amíg az ismert fizikai kölcsönhatásokat ki nem zárjuk a kísérlet mechanizmusából. A későbbiekben Egely kerék néven forgalomba került tárcsás vitalitásmérő kritikusainak ellenvetései, mindkét esetre nézve érvényesek lehetnek. Vizsgáljuk meg ezért mindenekelőtt az ellenvetések helytállóságát.
Az érintés nélküli víz, ill. tárcsaforgatásnál az érdemben fennmaradó fizikai hatás a tenyér hője által létrejövő légmozgás lehetne, ennek meghatározó szerepét illetően azonban pár dolog a megfigyelésekből ellentmondani látszik. Már a korai vízforgatásos kísérletekben kiderült,– a Petri csészékbe helyezett elektródákkal megfestett elektrolit áramlásával ez kimutatható – hogy a víz nem felületi vagy kerületi erőkre utaló mozgással forog, hanem egységes, tömbös gyorsulással. Mindemellett a tárcsás vitalitásmérő számítógép által rögzített fordulatszámváltozásai olyan gyorsulásokat és lassulásokat mutatnak, amelyek nehezen magyarázhatók a kéz hirtelen hőmérsékletváltozásaival, figyelembe véve a tenyér szöveteiben elérhető maximális hőmérsékleti határokat, illetve annak hőtani tehetetlenségét.
Az évek óta folyó megfigyelések tanulságai alapján a közeljövőben célzott kísérleteket végzünk a hatás fizikai mechanizmusainak tisztázására – értve itt az ismert fizikai kölcsönhatások kizárását –, a lényegi kutatómunka – a bioenergia kérdéskörében – mégsem erre korlátozódik majd a SZINTÉZIS PSZI-Laborban.
Ahogyan azt említettem, már Egely György korai kísérleteiben kiderült az, hogy ennek a rejtélyes hatásnak, komoly alkati és pszichés befolyásolói vannak, illetve az, hogy a klasszikus Pk-val ellentétben erősen távolságfüggő, vagyis mintha valóban egy testközeli energiamezőre következtethetnénk működéseiből. Érdekes és kísérleti előfeltételezésre alkalmas egybehangzás lehet a hagyományos bioenergiaelméletekkel való helyenkénti összecsengés, ami különböző testtájak különböző lelkiállapotokhoz rendelését sejteti. A keleti csakrarendszerek szerint az emberi testen hét energiakapcsolódási pont figyelhető meg, amelyek alulról fölfelé haladva az erősen ösztönös tulajdonságoktól kezdődően a fejtetőn lévő kifejezetten spirituális jelentésű, ún. koronacsakráig tagozódnak.
Esetünkben leginkább a harmadik csakra hagyománybeli működése lehet elgondolkodtató – amelynek (a gyomortáji, „napfonat” centrumán kívül), kicsatolásai vannak a tenyéren is – ugyanazt a kommunikatív, extravert „tűz”erőt képviselve, ami a saját kísérleteinkben is jellemzi a tenyéren keresztül intenzív forgatásra képes alanyok jellemét. Ezeken a – pillanatnyilag inkább intuitív – feltételezéseken kívül azonban többéves kísérleteinknek jóval kézzelfoghatóbb eredményei születtek. A tárcsás vitalitásmérőket vizsgálatainkban számítógépes adatrögzítéssel használjuk, amivel a fordulatszám változások a kísérlet folyamán pontosan követhetők és rögzíthetők.
Mivel kísérleteinket szinte minden alkalommal az alany mindkét keze mellett egyidejűen mérve végeztük, korán feltűnt az, hogy – kire-kire másként jellemzően – a kezek között egyfajta dominancia különbség mutatkozik. A testfelek ilyen módon is mérhető aszimmetriája, ennek a rejtélyes energiának az agyféltekék általi meghatározottságát valószínűsíti. Az írás harmadik, befejező részében megvizsgálunk egy-két tipikus mérési módszert és eredményt, illetve azt, hogy mik befolyásolhatják még az Egely kerekek forgását.
Paulinyi Tamás író, pszi-kutató www.szintezis.info.hu
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
