Április 30.: Az Őszinteség világnapja

Április 30. igazán különleges nap, ugyanis az Őszinteség nemzetközi világnapját ünnepeljük ekkor. Ez alkalomból sorra vesszük azt is, hogyan osztályozhatjuk a kisebb-nagyobb hazugságokat!

A világnapot M.Hirsh Goldberg, amerikai író alapította a kilencvenes évek elején, mely azóta is hatalmas népszerűségnek örvend állandó aktualitása miatt. Goldberg témába vágó könyvében (The Book of Lies, ami magyarul nem jelent még meg – a szerk.) remekül összefoglalta, hogy a hazugságok milyen komplex módon képezik a mindennapjaink részét, sokszor számunkra észrevétlen módon. Az ünnepnap létrehozásának fő célkitűzése: legalább egy napig mindenki törekedjen hazugságok és mellébeszélés nélkül kommunikálni, amely a nemzetközi kutatási eredményeket tekintve nem is tűnik kis kihívásnak.

Vajon milyen formában és mennyit hazudunk a mindennapok során? Képesek vagyunk-e a szociális normáknak megfelelni, ha teljes mértékben elhatárolódunk a hazugság minden létező alakjától?

Viselkedéskutatási eredmények szerint átlagosan napi 2 hazugság hagyja el a szánkat, melyeket gyakoriságuk és súlyosságuk szerint a következő csoportokba sorolhatunk:

Április 30.: Az Őszinteség világnapja — Milyen hazugságok hagyják el leggyakrabban a szánkat? (fotó: Shutterstock)

1. Apró „fehér” hazugságok

Ide sorolható minden olyan apró, sokszor kegyes hazugság, melynek semmiféle bántó jellege nincs, és általában a másik fél közérzetének javítását célozza: „Hm, de finom lett az ebéd, nagymama” , vagy „milyen jól áll rajtad ez a ruha, csinos vagy” – a sort végtelenségig folytathatnánk…
Az emberek 53%- a a fehér hazugságok létjogosultságát elfogadja, és sokszor az udvariasság elkerülhetetlen részeként kezelik. ( 39% )

2. Részleges hazugságok

Ide soroljuk azokat a hazugságokat, mikor a valósághoz képest csak kisebb elemeket másítunk meg, esetleg kiszínezzük a történéseket, vagy elhallgatunk bizonyos részleteket a teljes igazságból. ( 18% )

3. Hazugság önmagunknak

Elsősorban önmagunkat vezetjük félre azáltal, hogy nem valljuk be valós érzelmeinket és gondolatainkat. Egy gyakori példa: „Nem érdekel, hogy a barátaim eltávolodtak tőlem”, vagy „ nem bántottál meg a szavaiddal, semmi gond”. ( 16% )

4. Konfliktuskerülő hazugságok

Sokszor mondunk ki őszintétlen szavakat, vagy hallgatunk el fontos információkat, csak hogy elkerüljünk egy kellemetlen szituációt és mentesüljünk a konfliktustól. Letagadhatunk apróbb tényeket, vagy nem válaszolunk őszintén, ha ki akarunk maradni egy vélhetően problémás helyzetből, vagy annak megoldásából. ( 10% )

5. Párkapcsolati hazugságok

A konfliktusok vagy a másik fél megbántásának elkerülése, és egy kapcsolat fenntartásának érdekében elhallgatunk olyan fontos információkat, melyet ha társunk megtudna, súlyos és valós konfliktushoz vezetne. ( 5% )

6. Hazugságok a személyazonosságunkról vagy életünk alapvető körülményeiről

Ezzel a hazugságtípussal legtöbbször a félrelépési szándékok során, illetve az üzleti világban találkozhatunk – személyesen ritkábban, az online térben rendkívül gyakran. ( 5% )

7. A másik megbántására és fájdalomokozásra irányuló hazugságok

„Sosem szerettelek, nem jelentesz nekem semmit” – veszekedések során gyakran bántjuk a másikat valótlan kijelentésekkel, melyek kizárólag a fájdalomokozásra fókuszálnak és a dominanciára való törekvésünket tükrözik. ( 4% )

8. Notórius hazudozás

A hazudozásnak, valótlan történetek terjesztésének nincs semmilyen önvédelemre vagy konfliktuskerülésre irányuló jellege, az alany egyszerűen élvezi a hazudozást, illetve ha másokat ezáltal megvezethet.

Ebbe a súlyos kategóriába sorolhatjuk a tudatos megvezetést is, mikor valaki – akár egy párkapcsolat megtartása érdekében- rendszeresen manipulál másokat, nem riadva vissza semmiféle eszköztől a cél érdekében. ( 3% )

A hazugságok gyakorisága nemenként eltérő, a férfiak a kutatások szerint kétszer annyit hazudnak naponta, mint a nők- ez az eredmény persze csak akkor hiteles, ha mindkét nem őszintén vállalta a valóságot…