A bátorság növénye

A déli hőségben lilás-tarka virágzatából aromás illat árad. A kakukkfű júniustól augusztusig virágzik, ilyenkor a legjobb a gyógyhatása. A kerti kakukkfű az egyik legősibb gyógynövény. Erős illata és kitűnő fertőtlenítő hatása miatt az egyiptomiak balzsamozásra használták olaját. Az ókori görögöknél a vitézséget, bátorságot jelképezte. Háborúba készülő férjük ruhájára kakukkfüvet hímeztek az asszonyok. Ugyanakkor számos más illatos fűszernövényhez hasonlóan a kakukkfüvet is húsok tartósítására használták. Szertartási állataikat gyakran hintették be kakukkfűvel, hogy az istenek kedvezőbben fogadják az áldozatot. A kakukkfű a világ minden táján szerepel a hivatalos gyógyszerkönyvekben. 1719-ben Neumann Caspar fedezte fel illóolajának fő hatóanyagát, a timolt, a baktériumok, gombák, bélférgek fejlődését gátló anyagot. A timol népszerű fertőtlenítőszer volt egészen az első világháborúig, ami „kakukkfűválságot” okozott. A világ kakukkfűolajának a zömét ugyanis Németországban állították elő, így amikor Anglia és Franciaország hadat üzent a németeknek, a harctéri fertőtlenítőszer rendkívüli hiányával is szembe kellett néznie. Hatóanyagai között találunk még karvakolt, egy szintén fertőtlenítő, baktérium- és vírusölő hatású vegyület, valamint keserűanyagokat és cserzőanyagot.

Gyógyerő a csészéből is

A kerti kakukkfű pompás illata és íze miatt széles körben használt fűszernövény, de gyógyászati alkalmazása is hosszú múltra tekinthet vissza. Kutatások bizonyítják, hogy a kakukkfű és illóolaja segíti a szervezet működését, késlelteti az öregedést. Régen a fertőző betegségek egyik legfontosabb háziszere volt, de sokoldalúságát a meghűléses betegségek kezelésében és megelőzésében ma is nagyra értékeli a természetgyógyászat. A kakukkfű illóolajai erőteljesen baktériumölő, fertőtlenítő, emellett szélhajtó és görcsoldó hatásúak. A keserű- és cseranyagok élénkítőleg hatnak az emésztésre, mert fokozzák az emésztőnedvek termelődését. A torokgyulladást a friss levelek rágcsálása csillapítja. Csökkentik az étvágytalanságot, serkenti az emésztést. Sokan légzőszervi panaszok esetén alkalmazzák. A gyógytea fogyasztása vagy az azzal történő gargarizálás, jó gyógyír köhögés, torokfájás esetén. Emeli az alacsony vérnyomást, külsőleg használva csillapítja a rovarcsípések okozta viszketéseket. Tea: Egy csésze forró vízbe tegyél két kávéskanál kakukkfüvet, hagyd 5 percig állni, majd szűrd le, és a gőzét belélegezve lassan, kortyonként iszogasd. Teáját fogyaszthatod reggeli frissítő italként is. Kakukkfűfürdő: A kakukkfűfürdő régóta ismert terápia, amellyel a meghűlést még a kezdeti stádiumban lehet kezelni. A fürdőhöz két csészényi szárított kakukkfűből és két liter  forrásban levő vízből készíts erős teát. Miután a növényt leforráztad, tíz percig lefedve hagyd állni, majd szűrd le és öntsd a meleg vízzel teli fürdőkádba. A fürdő folyamán a forró víz hatására felszabaduló illóolajok részben a teljes bÕrfelületen, a pórusokon keresztül szívódnak fel, másrészt a felső légutakon keresztül a tüdőbe jutva fejtik ki antibakteriális hatásukat. Így enyhíti az akut náthát, köhögés, de a kruppos köhögésben vagy asztmában szenvedő gyerekek is nagyon jól reagálnak a kakukkfűfürdőre. A fürdő után ne törölközz meg, hanem fürdőköpenybe vagy fürdőlepedőbe burkolózva bújj ágyba, és jól takarózz be! A szervezetnek az utóizzadáshoz legalább fél óra nyugalomra van szüksége. Ez a második fázis nagyon fontos, mert e nélkül az egész fürdőkúra nem sokat ér.