A magyar nyelv rengeteg olyan kifejezést őriz, ami a lélek valóságára utal. Ezek megmutatják, hogy valóban többek vagyunk fizikai testnél. Azt is jelzik, hogy a lélek harmóniáján keresztül vezet az út a boldogsághoz.
Az emberi létezés teljességét sok hagyomány és gondolkodásmód a test, lélek és szellem hármasában ragadja meg. E három összetevő egymással szoros kapcsolatban áll: a test a fizikai világban működik, a szellem a tudatosságot és az értelmet hordozza, de a lélek az, ami mindezt összefogja, átjárja és élettel telíti. Ha valóban meg akarjuk érteni, kik vagyunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lélek természetét, tapasztalatát, jelenlétét.
A lélek láthatatlan, de valóságos
Minden emberben jelen van az a mély, egyetemes érzés, hogy nem pusztán testből áll. Bármilyen korban vagy kultúrában, minden ember tudatosan vagy ösztönösen — érezte, hogy van benne valami több, valami láthatatlan, de mégis nagyon is valóságos, amit léleknek nevezett el, az emberi létezés legbelső, legszemélyesebb és legmélyebb dimenziója.
Ez az érzés nem tanult tudásból fakad, hanem belső tapasztalatból: a csendes gondolatokból, a lelkiismeret hangjából, az álmaink és megérzéseink mélyéből. Érezzük fájdalmainkban, örömeinkben, szerelmünkben és gyászunkban. A lélek az, ami által igazán embernek érezzük magunkat — ami összeköt önmagunkkal, másokkal, a természettel és a transzcendenssel is.
Legegyszerűbb érvelés a lélek létezése mellett – a szavakon, kifejezéseken keresztül
A nyelv nem hazudik.
A „lélek” szó létezése önmagában jelentéssel bír. A magyar „lélek” szó az „él”, „élek”, „lélegzik”, „lélegzet” szavakkal van rokonságban. Ez nem véletlen, hiszen az ősi felfogás szerint a lélek az, ami életet ad a testnek, a lélegzet pedig a testben élő lélek megtapasztalható életjele.
A magyar nyelv gazdag olyan kifejezésekben, amelyek a lélek és test viszonyát érzékeltetik, kifejezve ezzel az egyén bizonyos állapotait. Ezek a nyelvi fordulatok nagyon színesek, képszerűen megjelenítők, egyben azt a tartalmat is hordozzák, hogy a test önmagában nem él, halott, a lélek az, ami életet, érzést, jelenlétet, minőséget ad neki.
Lélekjelenlétre, belső erőre utaló kifejezések:
- Van lelke hozzá – van belső ereje, bátran megtesz valamit, rendelkezik erkölcsi, lelki tartással
- Lélekjelenlétet tanúsít – higgadt marad, jelen van a pillanatban.
- Lelket önt belé – bátorít, önbizalmat ad a másiknak
Lehangoló lélekállapotok:
- Lélekben összetört – a fájdalom nem fizikai, mégis valóságos, belülről, mély szenvedésen ment át
- Megrendült a lelke – lelkileg annyira megviseli, hogy a fájdalom az egész testén akár látható testi hatást is kivált
Felemelő lelki állapotok:
- Szívből, lélekből tesz valamit – teljes odaadással van, egész lényével, őszintén a belső központjából cselekszik
- Testestül-lelkestül benne van – teljesen, egész valójával, a test és lélek egységében mutatja meg magát
Gyengeség, kimerültség állapota a lélek szintjén:
- Nem volt benne lélek – gyenge volt, nem volt semmi belső szikrája, ereje
- Alig van benne lélek – fizikailag jelen van, de alig él
- Mintha kihunyna belőle a lélek – már nem lelkes, életunt, közönyös
- Csak hálni jár belé a lélek – alig-alig él, kedvetlen, betegeskedő ember
Halálhoz kapcsolódó kifejezések:
- A lelke már máshol jár – már nincs „jelen”
- Elszállt a lelke – elhunyt, a lélek madárszerű
- Elhagyta a lelke – „megszűnt önmaga lenni”
- Kilehelte a lelkét – meghalt
Érdekes megemlíteni, hogy a nyelvi fordulatok azt is jól mutatják, hogy a lélek az élet során akár „kijár a testből”, s amikor az ember eltávozik az élők sorából, akkor a kilélegzett utolsó lehelet a lélek végleges távozásának jele.
Amint látjuk, a nyelv mélyen hordozza azt a szemléletet, hogy az ember nem csak test, és nem is pusztán „agy” vagy „gondolatok”, hanem van egy mélyebb, láthatatlan lényege – a lélek, ami érzékeny, törékeny, ugyanakkor szükségszerű, hiszen ez az, ami éltet.
Ezt az írást tiszta, kereső lélekkel ajánlom mindazoknak, akik hisznek abban, hogy az ember több, mint test. Szerintem a lélek valósága nemcsak érzékelhető, hanem megélhető is; mert végső soron a boldogság nem a külső körülményekben, hanem a lélek állapotában dől el.
A Légy boldog! program keretében – lélekből, lélekkel – boldogságra tanítunk!
Ezek is érdekelhetnek