Elérkezett az új esztendő, vele együtt újévi fogadalmaink megvalósításának kezdete is. Az első napokban-hetekben általában még lankadatlan lelkesedéssel vágunk bele az eltervezett feladatokba, de igen gyakori, hogy a pozitív hajtóerő kis idő elteltével szertefoszlik.
Először csak apró csalásokkal odázzuk el a túl szűk keretrendszerbe préselt, saját lényünkre lavinaként zúduló fogadalmainkat: „majd holnap, semmi gond, ha egy- két napot kihagyok/ kicsit bűnözöm” . Ezt követi a hanyatló lelkesedés és az önvád akaratgyengeségünk miatt, a folyamat vége pedig sok esetben a feladás.
Az újévi fogadalmak legnagyobb hibája, hogy túl radikálisak és invazívak. Ezek megfogalmazásakor nem vesszük figyelembe saját lelkünk gyenge pontjait, és nem hagyunk magunknak elég időt a változásra.
Fogadalmak helyett önfejlesztés, és új célok!
Tudatunk és tudatalattink teljesen másképp kezeli egy terv vagy cél fogalmát, mint a fogadalmakat, melyekhez valamiféle önmagunkra gyakorolt erőszakot is társít.
Akár vannak kialakult céljaink, akár még keressük ezeket, a következő önfejlesztésre irányuló törekvések mindannyiunk számára hasznosak lehetnek.
1. Az akaraterőnk és hitünk erősítése
A legtöbb kudarcot az akaraterő meggyengülése, és a hitetlenség okozza. Az teljesen természetes, hogy vannak rosszabb és gondterhesebb napjaink, mikor minden állni és hanyatlani látszik. Fogadjuk el, hogy sorsunk nem lineáris vonalban halad előre, és akadnak olykor váratlan megállók vagy kitérők. Ezekért az esetlegesen elkövetett hibákért ne ostorozzuk magunkat, a lényeg az, hogy ne tévesszük szem elől a céljainkat. Gondoljunk a mondásra: „Egy jó hajós mindig a szeleknek megfelelően fordít a vitorláján, de célját nem téveszti szem elől. Viszont annak, aki nem tudja , melyik kikötőbe tart, egyetlen szélirány sem kedvez.”
2. Kritikusság és ellenségkép-gyártás csökkentése, alkalmazkodás
Ez valójában azt jelenti, hogy felelősséget vállalunk saját életünkért, és elfogadjuk, hogy életünk alakulásáért mi magunk vagyunk felelősek.
Nagyon könnyen megtalálhatjuk a hibákat és a számunkra elfogadhatatlannak tűnő elemeket másokban, a közvetlen környezetünkben, az aktuális politikai helyzetben vagy társadalmi rendszerben, a mi dolgunk azonban nem a vélt negatívumok elleni küzdelem, hanem önmagunk jobbá alakítása a nem kívánatos körülmények ellenére.
Fogadjuk el a világot és a környezetünkben élő személyeket olyannak, amilyenek. A mi dolgunk nem a megváltoztatásuk, hanem saját kaméleonszerű alkalmazkodókészségünk kifejlesztése egy stabil, erős belső maggal.
3. Asszertív kommunikáció
A megfelelő kommunikáció a siker egyik legfontosabb kulcsa. Hiába érezzük úgy, hogy lelki egyensúlyunkat megteremtettük, és elméletben is képessé váltunk konfliktushelyzetek megoldására, a gyakorlatban mégis sokszor hibás kommunikációt folytatunk.
A legtöbb problémát is ez okozza mind a személyes, mind a szakmai életünkben. Egy felmérés szerint az emberek közel 80%-a nem kommunikál megfelelően.
Az asszertív kommunikáció olyan hasznos, önérvényesítő viselkedésminta, amelyben valaki magabiztosan, a saját érzéseit, igényeit, szükségleteit tudatosítva, ezeket őszintén felvállalva tud megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban is (tiszta önkifejezés). Az önérvényesítésen túl képes arra is, hogy meghallgassa, felfedezze és megértse a másik fél érzéseit, igényeit, szükségleteit (aktív figyelem, értő figyelem). Kommunikációjának célja a konfliktus megoldása, és a különböző álláspontok közelítése, ezzel közös keresztmetszet kialakítása. Nem dominál, de nem is alárendelt – csupán figyelmes, egyenrangú résztvevő.
Ez is érdekelhet
Vajon átvehetjük egymás karmáját? - Nóri története
Egy hirtelen felbukkanó, hatalmas szerelem, ám a boldogság helyét hamarosan nehézségek váltják fel. Vajon át tudjuk venni egymás karmáját? Nóri története következik.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
