Ősi emancipáció? Miért vágták le a mellüket az amazonok?

Az amazonok elsősorban a görög mitológiában szerepelnek, de manapság egyre több kutatás szól amellett, hogy a harcos nőkről szóló történeteket a valóságban az ázsiai sztyeppéken létező matriarchális berendezkedésű népről mintázták. A legenda szerint az amazonok Arésztől, Zeusz és Héra fiától, a vérengző és féktelen háború istenétől származtatták magukat. Anyjuk a legbékeszeretőbb nimfa, Harmonia, de egyesek szerint az amazonok anyja Aphrodité, a szerelem istennője, mások úgy vélik, hogy Árész lánya, Otrété hozta világra őket. A lányok apjuk harcias életformáját követték. Nevük onnan eredt, hogy a harcra kiképzett leányoknak eltávolították, levágták, kiégették vagy elszorították a jobb mellét, hogy az ne akadályozza őket az íj használatában és a dárdavetésben. Az „amadzoi” görög nyelven annyit tesz: kebeltelenek. Az amazonok csak anyai ágon való leszármazottaikat tartották számon. Társadalmukban a nők voltak azok, akik kormányoztak és harcoltak, a hagyomány szerint egyszerre két uralkodó volt, az egyik a hódításokat vezette, a másik a meghódított területeken uralkodott. A férfiak dolga volt a házimunka elvégzése, ők harcolni nem tudtak, mert kezüket és lábukat még csecsemőkorukban eltörték. Egyesek szerint országukban egyáltalán nem tűrtek meg férfit, időnként idegenekkel egyesültek, hogy népük fennmaradhasson. A lánygyermekeket maguknál tartották, és harcosokat neveltek belőlük. A fiúgyermekeket azonban kegyetlenül megölték. A csatákban is több hadifoglyot ejtettek, akik közül a legrátermettebbektől szültek gyermeket, utána kivégezték őket.

A hódítók

Az amazonok a legenda szerint kezdetben az Amazón-folyó mellett laktak, az ógörög gyarmaton, melyet ma Tanaisznak hívnak. Tanaisz, Lüszippé amazon fia, megsértette Aphroditét azzal, hogy lenézte a házasságot és csak a harcnak élt. Ezért az istennő szerelemre lobbantotta saját anyja iránt. A fiú, hogy elkerülje a vérfertőző viszonyt, beleugrott a folyóba, és vízbe ölte magát. Lüszippé szabadulni akart fia szellemétől, ezért lányait egy fekete-tenger menti síkságra vezette. A lányok három törzsbe tömörültek, és mindegyik törzs alapított egy – egy várost. Lüszippé volt az, aki felállította az első női lovas csapatot, bronzíjat, rövid, félhold alakú kis pajzsot viseltek. Sisakjuk, ruházatuk és övük vadállatok bőréből készült. Lüszippé templomot emelt Árésznek és Artemisz Tauropolosznak, akinek kultuszát ő teremtette meg. Ő építette meg Themiszkürát, a későbbi amazon fővárost. Három híres amazon királynő, Marpészia, Lampadó és Hippó, hódította meg Kis-Ázsia és Szíria nagy részét, és alapították meg Epheszoszt, Szmürnát, Kürénét és Mürinét. Ezen kívül az amazonok alapították még Thibát és Szinopét is. Epheszoszban állítottak szobrot Artemisznek, az epheszoszi Artemisz-templom, melyet csak később emeltek a szobor köré, a világ hét csodája közé tartozik.

Hippolüté öve

Több legenda is fennmaradt az amazon királynőkről. Az egyik szerint Héraklész megölte saját gyermekeit. Amikor ráébredt tette súlyosságára, felkereste Delphoit, és Apollón tanácsát kérte, miként vezekelhetne bűneiért. Püthia jóslata azt hagyta meg neki, hogy teljesítse azt a tíz feladatot, amit Mükéné királya, Eurüsztheosz ad neki. Ezek közül az egyik Hippolüté amazon királynő övének megszerzése volt. Amikor Héraklész ellátogatott az amazonokhoz, három városukat Hippolüté, Antiopé és Melanippé kormányozta. Hippolüté megpillantva Héraklészt, és izmos testét, felajánlotta a hősnek Árész arany övét, mint szerelmi ajándékot. Eközben Héra, amazonnak álcázva magát, elhíresztelte a harcos nők között, hogy Héraklész meg akarja ölni Hippolütét. A dühös amazonok megtámadták a hajót, ahol Héraklész és királynőjük tartózkodott., és Héraklész, abban a hitben, hogy elárulták, megölte Hippolütét, elvette tőle az övet és a fegyvereit.

Müriné királynő

Hódításaik során az amazonok megtámadták az atlantiakat, a Nílustól nyugatra elterülő területek legcivilizáltabb nemzetét. Müriné királynő vezetésével ők tudták először feldúlni Atlantiszt, elfoglalni Gorgont és Líbiát, valamint Frígiát. Az amazon királynő harmincezer lovas és háromezer gyalogos amazont toborzott, íjjal és kígyóbőr páncéllal felszerelkezve, és így indult meg Atlantisz országa ellen. Lerohanták és elpusztították a fővárost, akik megadták magukat, azokkal a királynő békét kötött, és új várost építtetett nekik. A letelepítettek istenként tisztelték Mürinét, aki cserében megvédte őket a szomszédos gorgón törzstől. Egy győzedelmes amazon csata alkalmával az amazonok legalább háromezer gorgon foglyot ejtettek. Ők az éj leple alatt ellopták az amazonok kardjait és a közeli erdőben rejtőztek el. Adott jelre lerohanták a győzelmi lakomát ülő Mürinét és kíséretét, hatalmas mészárlást rendeztek: a halottak három hatalmas domb alatt fekszenek, melyeket még ma is az Amazonok Dombjainak neveznek. Müriné Albánia ellen is hadba vonult. Amikor átkelt a thrákiai szárazföldre, Mopszosz király és szövetségese, a szkütha Szipülosz becsületes harcban legyőzte seregét. A királynő elesett, az amazon hadsereg egy sor vereség után kénytelen volt visszavonulni Líbiába. Müriné maga volt az Istenek Anyja, és az ő rítusai mentették meg a tengerészeket a hajótöréstől. Ugyanezt az anyaistennőt imádták többek között Szíriában, Thrákiában és egész Kis-Ázsiában.

Pentheszilea amazon királynő

A trójai háborúba az amazonokat Pentheszilea királynő vezette Trója oldalán, Priamosz királyt támogatva. Csata közben azonban Akhilleusz megsértette az amazont annak jobb mellénél, aki nem halt bele sérülésébe, ám nagy szerelem lángja lobbant fel közöttük. Az amazont az ismeretlen érzés felkészületlenül érte, összezavarodott benne minden, és elvakult szenvedélyében nem agyoncsókolta, hanem agyonharapta szerelmesét.

Az isteni csoda megtestesítői

A korai keresztény szerzők szerint az amazonok a sikertelen rabló hadjáratokban elesett szkíta harcosok özvegyei voltak, akik maguk ragadtak fegyvert a külső ellenséggel szemben, sőt még az életben maradt szkíta férfiakkal szemben is, és létrehoztak egy saját országot, ahol csak nők éltek. Utódok biztosítása érdekében évente egyszer ünnepi, kultikus szexuális kapcsolatot teremtettek a szomszédos népekkel. Ennek ellenére azonban az amazonok önmegtartóztató, szűzi életet élt. A középkori amazon-történetek szkíta eredet mellett gót származásról is szóltak. A rámenős, határozott nőket a középkorban szemérmetlennek, tisztátalannak tekintették, így az amazonokat is. Az amazonok az isteni rend, a teremtés tagadását jelentették. Emellett az amazonok által megtestesített viselkedés, életmód, harckészség pozitív tartalmat is hordozott: a szüzekből álló hadsereg isteni csodát jelentett. A legenda szerint ilyen sereget kellett Nagy Károlynak is felállítani a mórokkal szemben, hogy harc nélkül győzhessen a pogányok felett, és Freisingi Ottó leírása szerint Tomyris szkíta fejedelemnő vértelen győzelme is Kyrus perzsa király felett, isteni segítséggel történt. Ugyanez az isteni beavatkozás és segítség jelenik meg az ótestamentumi női hősök esetében is.

Valódi amazonok

Az Ótestamentum hős nőalakjai, mint Judit, Eszter, Deborah vagy Jahel, mind példák voltak a harcos illetve hősies női magatartásra. A középkor folyamán szintén színre léptek olyan nők, akik harcosként, fegyverrel a kezükben, férfiruhában jelentek meg, mint például Jeanne d”” Arc, akiben sokan az Úr küldöttjét látták, Franciaország megmentőjét, míg mások úgy vélték, hogy tisztátalan, sötét hatalmakkal állt szövetségben. A XI. században Mathilde, Toscana úrnője számított amazonnak, aki VII. Gergely pápát támogatta IV. Henrik német-római császárral szemben, míg a XI. század első harmadában pedig Konstanze francia királyné, aki férje, Róbert királlyal szemben legidősebb fiával együtt fegyveresen is fellépett. Őt „Amazonidis” néven is emlegették. Ezen kívül a XIV-XV. században számos példa volt arra, hogy a különböző országokban nők ültek a trónon, és nők uralkodtak, mint például Johanna, Nápoly királynője vagy Mária, Magyarország királynője vagy Izabella, Kasztília királynője. Akár léteztek amazonok, akár nem, szimbolikáját tekintve ők képviselik a női minőségnek azt a részét, ami a szabadságról, az erőről, a gondolkodásról, a termékenységről és a teremtésről szól. Az elmúlt évszázadokban és még előtte is szinte eretnekségnek számított, ha egy nőben mindezek a tulajdonságok ötvöződtek, hiszen a férfiak által irányított világra nézve veszélyesnek tűnt egy olyan világ, amelyben a női energiák domináltak. Az amazonok léte arra hívja fel a figyelmet, hogy a nő nem kiszolgáltatott a férfinak, nem csak általa tud létezni, hanem vele együtt, egymást elismerve kell, hogy egész embert alkossanak. Fotó: bellydanceposters.com/ http://www.3dluvr.com/fantasy3d/Amazon_d8.jpg