Nem spontán randival indult a kapcsolatunk, és azt sem mondhatnám, hogy a véletlenek folytán találtunk egymásra. Nagyon is benne volt mások, történetesen a barátaim keze.
Néhány évvel ezelőtt, még egyetemista koromban egy amatőr tánccsoport tagja voltam. Ügyes „menedzserünk” lévén nemcsak az egyetemen léphettünk fel, hanem jó néhány buliban, néha pedig egy-egy közösségi ház színpadán is.
Én is hasonló cipőben jártam – talán ezért is gondolták úgy a barátaim, hogy bemutatnak egymásnak. Tudták, hogy nem szeretem az ilyen „összehozós” randikat, ezért csak másnap beszéltek a fekete inges barátjukról, akire állítólag igen nagy hatást tettem. Miután már több hasonló „véletlen” randinak áldozatul estem az utóbbi időben, nem akartam beadni a derekam, amikor Kati barátnőm arra kért, találkozzak Ferivel, a fekete ingessel. Nemet mondtam, mert sokkal jobban hittem a spontán találkozásban, abban, hogy majd valahol az utcán vagy a villamoson, vagy egészen más helyen futok össze azzal a sráccal, akivel meg van írva a közös sorsunk. A többiek azonban nem adták fel, hetekig győzködtek. Eleinte finoman, véletlen célzásokkal adták tudtomra, milyen remek srácot hagyok futni a makacsságommal, később már szó szerint rágták a fülemet, adjak már neki egy esélyt. Odáig fajult a dolog, hogy a végén igent mondtam, csak hogy felhagyjanak már az állandó szekálásommal. Amilyen sokáig húztam-halasztottam a dolgot, olyan gyorsan beleestem Feribe, mert a barátaim nem túloztak: helyes, kedves, okos srác volt, valóban olyan, akire mindig is vágytam. Szerencsére ő sem csalódott bennem, és attól fogva nemcsak a táncfellépéseinknek lett rendszeres nézője, hanem a mindennapjaimnak is a legfontosabb résztvevője. Két éve voltunk együtt, amikor erőpróba elé került a kapcsolatunk… Olvasd tovább a történetet >>> Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
