A láma a haragról

A dalai láma orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: a túlzottan énközpontú emberek, akik a szokásosnál többször hangoztatják az „én”, az „enyém”, a „magamnak” szavakat – sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust, mint a másokhoz alkalmazkodni tudók. Az énközpontúság egyfajta beszűkültség, ami frusztrációhoz vezet, és még gyanakvást, illetve bizalmatlanságot is szül az ember környezetében, ezzel tovább nehezítve a helyzetét a mindennapi életben. A XIV. dalai láma kifejtette: a düh, a harag elhomályosítja a tisztánlátást, az agresszió pedig „még rosszabb reakciókat szül”. Bármilyen nehéz, mégis önös érdek, hogy a másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Ez ugyanis „megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is.”

Az érzelmek visszaforgatása

A negatív érzelmeket vissza kell szorítani, mert „a fizikai reakciók jelen vannak bizonyos mentális jelenségekben is” – tette hozzá. Utalt arra, hogy minden embernek a boldogságérzet adja meg a biztonságérzetét. Az anyák gyermekeiknek éppen ezt nyújtják, s ez az odaadó szeretet – amely fáradtságot nem ismer – megtalálható nemcsak az embernél, de az állatvilágban is. Ezt a gyermekkorban szerzett tapasztalatot mindenki tovább viszi egész életére. Még egy haldokló ember is, ha szeretetet tapasztal, „biztonságban érzi magát, és eluralkodik rajta a boldogság”. A dalai láma a nemzetek közötti ellentétek kapcsán rávilágított: sokszor elfeledkezünk az egész emberiségre jellemző, alapvető emberi tulajdonságainkról, és csak a különbözőségekre koncentrálunk, „pedig van olyan mosoly, amely a nyelvi akadályokat is leküzdheti”. Hangsúlyozta: a nem hívő emberek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, ár csak azért is, mert a világ lakosságának többsége ebbe a táborba tartozik. A politikai hatalomátvételek idején általában jobban érzékelhető a vallásellenesség, mert a hatalomra kerülők azt állítják, hogy egyes vallási intézmények kiszolgálták az előző rendszert. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezek „a néhol korrupt intézmények nem egyenlők magával a vallással” .

Az intellektus szerepe

Kitért arra, hogy saját helyzetünk elemzésével meg kell találni a szenvedés okát, ehhez pedig támaszkodni kell szellemi intellektusunkra, ami által megszüntethetjük a szenvedések okát, a tudatlanságot. Elmondása szerint a buddhizmus négy nemes igazságot ismer: a szenvedés igazságát, a szenvedés okának igazságát, a szenvedés megszüntetésének igazságát és azt, hogy ez utóbbihoz egy úton lehet elérkezni. Az általa okozatiság törvényeként említett elv alapján hangsúlyozta: belátható a kölcsönös függőség a világban, ugyanis minden jelenség időleges, például a virágok is elszáradnak, de a létezés módja is másodpercről másodpercre változik. Minden jelenségnek van oka, ám ezek az okok sem állandók. Az okozatiság törvényéből vezette le a „függő keletkezés” törvényét, ami azt jelenti, hogy minden jelenség visszavezethető okokra, amelyeknek szintén vannak okaik, és ezt a folyamatot a végtelenségig lehet folytatni.A dalai láma kiemelte, hogy ez a végtelen folyamat azt jelenti, hogy a jelenségek kezdet nélküliek a világban. Az ok és az okozat egymás nélkül nem léteznek, s az okot nem tekinthetjük az okozattal szemben elsődlegesnek, a kettő egymástól kölcsönösen függ. Ugyanígy a cselekvő és a cselekedet is kölcsönösen függ egymástól – tette hozzá. A tudatlanság miatt azonban azt hisszük, hogy a dolgok maguktól léteznek, ráadásul a rossz tulajdonságokat csak kivetítjük az egyes jelenségekre, azonban azok alapvetően nem rosszak – közölte. A buddhista vallás a tudat átalakításával a rossz emberi tulajdonságok leküzdését célozza – mondta a XIV. dalai láma, akinek vasárnap délelőtti előadása végén beavatási szertartást tartottak, melynek során meditációval kérhettek áldást a jelenlévők.

Erőfeszítések nélkül nem megy

A zsúfolt Sportarénába a környező országokból is sokan érkeztek, így mintegy egy 11.200 érdeklődő előtt tartott tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: „a káros érzelmi berögződések ellen” rendkívül sok erőfeszítést kell tenni, különben ezt a törekvést nem koronázza siker, s e cél elérése érdekében belső bíztatásra is szükség van. Megemlítette, hogy az emberekben van a képesség arra, hogy „istenségként vizualizálják magukat”. A magunkról és a valóságról való meditálás meghozza a bölcsességet, melynek segítségével istenségként képzelhetik el magukat az emberek egy beavatás során. Kitért arra, hogy „minden, ami boldogsággal tölti el az embert, más érző lénytől származik, ezért az embernek minden érző lényt szolgálnia kell”, sőt a rossz szándékú embereket is meg kell óvni saját tevékenységük negatív következményeitől. „A hálátlanok ugyanis megtaníthatnak minket arra, hogy miként lehetünk türelmesek egymással”, s hogyan keltheti fel magában bárki a végtelen odaadás érzetét – fogalmazott. Mint közölte, a 8-9. század fordulóján indult útjára a tibeti buddhizmus, ezen belül különböző iskolák alakultak ki, ezek tanításai azonban mind Buddha tanításaira alapozódtak és terjedtek a későbbiekben. A dalai láma hangsúlyozta: a szekták szaporodása a tibeti buddhizmuson belül megfigyelhető volt ugyan, de „ostoba dolog a különböző hagyományok között haragot táplálni”. A délelőtti előadás végén, a beavatási szertartáson a dalai láma felolvasása után azok, a felavatásra várók közösen olvashatták fel ugyanazt a három versszakos szöveget saját nyelvükön, amit már korábban kézhez kaptak. Ezután megtisztított vizet osztottak ki, s ezt a közönség tagjai a tenyerükből ihatták meg. Ez a szertartás az emberi tudat megtisztításának jelképeként szolgált. Végül a korábban már kiosztott piros szalagokat a résztvevők a homlokukra erősíthették, miközben a beavatandóknak el kellett képzelniük, hogy ők az istenség megnyilvánulásai. Ezután a résztvevők a végtelenről és az ürességet felismerő bölcsességről meditáltak, a cél a melegszívűség felkeltése volt, később pedig a Csenréziről, a szeretet Buddhájáról elmélkedtek. A szertartás végén bóddhiszatvafogadalmat tehettek, akik akartak. Ez a szöveg az önzetlen hozzáállásról és a békére való törekvésről szólt.