Jóslat vagy hipotézis?

A próféciáknál csak a Biblia ért meg több kiadást az elmúlt négy évszázadban. A tömegek vitték, mint a cukrot a válságos időkben, például a francia forradalom vagy a világháborúk alatt. (A németek például a II. világháborúban ál-Nostradamus könyveket szórtak francia földre, hogy pánikot keltsenek. A New York-i Word Center elleni merénylet idején hiánycikk lett Nostradamus Nagykönyve, és persze ismét napvilágot láttak a hamisítványok is. Aztán úgy tűnt, elcsendesült a kereslet iránta. De elég volt a Wall Street-i tőzsdekrach, és Nostradamus megint időszerű és népszerű lett. Mert a középkori próféta meglehetősen talányos fogalmazását sokféle helyzetre rá lehet húzni. Ez persze, lehet, hogy nem az ő bűne. Hanem az emberiségé. Mert az évszázadok során újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat. Vajon hányszor volt már „időszerű” az alábbi versike: „Sűrűn lakott területek lakhatatlanná válnak, nagy nézeteltérés dúl földszerzés miatt: Józanságra képtelenek kezére jutnak országok, azután halál és viszály sújtja a nagy fivéreket?.” (II/95.) Nostradamusnál a leggyakrabban ismétlődő kifejezések: „éhínség, gyilkosság, halál, kín, háború, fosztogatás, kiűzés, pusztulás” – valójában évszázadok óta kísérőjelensége a sorsfordító eseményeknek. A jövőt számtalan hagyományos módszerrel is lehet vizsgálni, nem kell hozzá feltétlenül jósláshoz folyamodni. A statisztika feljegyzi az adatokat, összegzést készít, és következtetéseket von le a várható fordulatokra vonatkozóan. A matematika a valószínűség számítás módszerével tudja megjósolni az események bekövetkeztének lehetőségét. A közgazdászok és pénzügyi szakemberek is az eddigi tapasztalataikra támaszkodva mondják azt, „feltételezhetően ez vagy az lesz az ilyen vagy olyan történések folytatása?” A mai kor embere azért a nostradamusi próféciák mellett beleolvas a gazdasági lapokba, bújja az internetet, és ha már odatévedt, és címszavakkal keresgél, a „gazdasági jóslás” begépelésekor természetesen pénzügyi elemzők és gazdasági szakemberek elemzésére kíváncsi, hiszen a mai nehezen átlátható világban az ő előrejelzésük is joggal nevezhető „jóslásnak”, hiszen hipotézisekre épülnek. És sokszor nem is olyan pontosak, mint egy asztrológus értékelése, aki többnyire nem földrészek, országok, hanem egyes emberek sorsának alakulását boncolgatják.  Igazából az asztrológia is egyfajta valószínűség-számításon alapul. Évezredek során megfigyelték, hogy bizonyos bolygók bizonyos állása esetén bizonyos események történtek. Az elmúlt évezredek tapasztalata és „statisztikai elemzése” mutatta meg például, hogy a háborúkat, viszályokat, terrorcselekményeket, merényleteket mindig a Mars és a Plútó kedvezőtlen helyzete okozza (ilyen rossz konstelláció volt 2001. szeptember 11-én, a New York-i merénylet idején, majd négy évvel később, 2005 nyarán, amikor a londoni terrortámadásra sor került). A Mars analógiája ugyanis a tűz, a harc, az erőszak, a lázadás. A Plútóé pedig a tömeges katasztrófa. A pénzügyi, üzleti összeomlást a Merkúr és az Uránusz, illetve a Plútó közötti feszült kapcsolat jelzi. A Merkúr analógiája a pénz, a kereskedelem, a gazdaság, az Uránuszé a hirtelen, váratlan események, a Plútó pedig itt is a tömegekre utal. Ha az egyes események időpontjára állítjuk fel a horoszkópot, akkor egyértelmű a „katasztrófa” megjelenése a képletben. Ám ha az egyes emberek horoszkópját készítjük el, lehet, hogy lesznek, nem is kevesen, akiknek a képlete nagyon is kedvező képet mutat. Vagyis hasznot húz a pillanatnyi nehéz helyzetből. Ezért nem szabad sosem csak az úgynevezett mundán-asztrológiát, azaz a megadott napra, vagy földrajzi területre, esetleg eseményre vetített előrejelzést önmagában értékelni. Különösen akkor, ha a Plútó jut fontos szerephez. Alighanem ez is rávilágít arra, hogy minden eseménynek több nézőpontja lehet. És nincs igaza annak, aki azzal a sommás véleménnyel ítéli el az asztrológiát, hogy „ahány asztrológus, annyiféle értelmezés” – hát nincs is valóságtartalma. Ez csak annak a bizonyítéka, hogy a valóság nagyon is sokszínű. Az a kisember, aki a bankcsőd után nem kap kölcsönt, nem tudja felépíteni a régóta vágyott házát, rosszul jár, kellemetlenül éli meg a következő heteket, hónapokat – talán mert a személyes képletében a Plútó és a Merkúr ugyanolyan rosszul áll, mint a világ-előrejelzésben. Viszont az a nagybefektető, aki most fillérekért vásárol fel vagyonokat, később rengeteget profitálhat ugyanebből a Plútó-Merkúr állásból, ugyanis az ő személyes képletében a Merkúr is, a Plútó is nagyon kedvező helyet foglal el, és azt jelzi, hogy „egy tömegméretű katasztrófa hasznot hozhat!”. Magyarország és Budapest a Nyilas jegy uralma alatt áll. A Plútó évekig épp a Nyilasban járt, hamarosan viszont végre jegyet vált, és átlép a Bakba. Ez sok szempontból könnyebbséget jelent majd, de azért nem hozza el még a Kánaánt. Főleg azért nem, mert a Bakban elsősorban a pénzügyeket, a földdel, nemzeti vagyonnal kapcsolatos eseményeket befolyásolja majd. S mert december 22-én, a téli napfordulón a Plútó és a Nap együttállásban lesz, a kedvezőtlen helyzet még a következő hónapokra is rányomja a bélyegét. Ami viszont optimizmusra ad okot, hogy országunk uralkodó bolygója, a Jupiter ugyanebben az időpontban egy kedvező fényszöget alkot a Szaturnusszal, és jelentősen enyhíti a nyomást, amikor pedig 27-én az újhold felkel a Nyilasban szinte minden bolygó harmonikus kapcsolatba kerül egymással, tehát van remény rá, hogy a kedélyek lecsillapodnak. A karácsony évszázadok óta egyébként is a megbékélés, a békekötés, az új remények ünnepe. Magyarország képletét elemezve úgy tűnik, hogy a „nehézségek” tehát akár hozhatnak jót is, de csak akkor, ha most tényleg a közös érdekre kerül a hangsúly.

További érdekes cikkeket, olvasnivalót, játékot és horoszkópot a Kiskegyed Horoszkóp Magazin téli számában találsz. Keresd az újságárusoknál!