Kiút a válságból

Amikor baj van, kétféle módon reagálnak az emberek: megpróbálnak új megoldásokat kitalálni, minden apró lehetőséget megragadnak, hogy talpon maradhassanak. S közben folyamatosan abban bíznak, hogy lesz ez még jobb is. A másik tábor inkább siránkozik, kesereg, panaszkodik. Várja a változást. A csodát. Eszébe sem jut, hogy miközben egyre csak a kellemetlenségeket sorolja, épp saját maga húzza egyre mélyebbre magát. Hogy baj van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy sorra jelennek meg a „boldogságra tanító”, vagy túlélési stratégiákat kínáló könyvek (csak az elmúlt hetek termése: Barbara Berger A boldogság rajtad múlik, és Louise L. Hay Éld jól az életed most! – mindkettő az Édesvíz kiadó gondozásában), de ezek a tanácsok is csak azokhoz jutnak el, aki már eleve tenni akarnak. A kesergők talán el sem olvassák, vagy ha igen, akkor legyintenek: „majd pont attól lesz nekem jobb, hogy egy CD-t hallgatok, és azt mondogatom magamnak, hogy minden sikerülni fog!”

Miért ne lehetne ez is egy jó módszer? Ki kellene próbálni. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokaknál bevált már, hiszen egy kicsit olyan, mint az agykontroll, a tudatalattira hat, az önbizalmat erősíti. „Minden elgondolt gondolat és minden kiejtett szó megerősítés” – írja Louis L. Hall. Akár tudatában van ennek valaki, akár nem, minden pillanatban megerősítésekkel él. És egyáltalán nem mindegy, hogy a rosszat, a hanyatlást erősíti-e vagy a felfelé ívelést, a pozitív változást.

Ne panaszkodj!

Minden panasz valami olyasminek a megerősítése, amiről úgy véljük, hogy nemkívánatos az életünkben. Minden alkalommal, amikor az ember dühös, azt erősíti, hogy még több haragot akar az életébe vonzani. Amikor áldozatnak érzi magát, akkor azzal azt erősíti, hogy az Élettől nem kapja meg, amire vágyik, és bizony soha nem is lesz része azokban a jó dolgokban, amelyeket másoknak megad az élet – egészen addig, amíg nem változtat a gondolkodásán, beszédmódján. Segíts magadon, az Isten is megsegít – tartja a mondás. Csakhogy ennek a lényegét nem mindenki érti. Aki kívülről, „felülről” várja a segítséget, az bizony kiesik „Isten látószögéből”. Segíteni ugyanis csak azokon lehet, akik maguk is akarják a változást. A pesszimisták viszont általában ki sem próbálják a felkínált „mentális segédeszközöket”, vagy azt mondják, hogy a megerősítések nem működnek (s ezzel az állításukkal máris megerősítettek egy negatív hatást!), pedig csak azt nem tudják, hogyan használhatják helyesen a tudatalattijuk erejét. Lehet, hogy azért nem működik a pozitív hatás, mert miközben azt mondják: „Egyre jobb a helyzetem”? „Gyarapodik a pénzem”? vagy „Legyőzöm a vetélytársamat”? „Sikerül jó pénzért eladni a házamat?”, „Megtalálom álmaim lovagját”? – közben folyamatosan az jár a fejükben, „?hogy ez mekkora marhaság! Ez biztosan nem fog működni!”

A siker záloga a fejedben van

A sikeres emberek gondolkodásmódja automatikusan sikerorientált. Ők sosem azon keseregnek, ami zátonyra futott, ami nem úgy jött be, ahogy számítottak rá, hanem azonnal azt keresik: hogyan lehet módosítani a terveket, elképzeléseket, hogyan lehet jobb irányba terelni a dolgokat. Louise L. Hay a megerősítéseket találóan a földbe vetett maghoz hasonlítja. „A megerősítések olyanok, mint amikor magot vetünk a földbe. Először kicsíráznak, majd gyökeret eresztenek, és csak utána növesztenek hajtást – átdöfve a talajt. Beletelik bizonyos időbe, amíg egy mag teljesen kifejlett növénnyé érik.” A siker záloga tehát a türelem, hiszen a megerősítéseknél is várni kell az első kijelentéstől a végső beigazolódásig. Amikor tehát kimondja, hogy „nagyon gazdag vagyok” – miközben adósságokkal küszködik, és szinte egy fillér sincs a bankszámláján, akkor veti el jövőbeni gazdagsága magjait. A megfogalmazás mindig jelen idejű, pozitív állítás legyen. Az Univerzum Törvénye nem ismeri a tagadást. Alighanem ezt nagyon sokan tapasztalták, vizsgák alkalmával. Mert önkéntelenül arra koncentráltak: „Jaj, csak NE az X.tételt húzzam?” – És persze, hogy azt húzták. Hiszen a kívánságukból az Univerzum Törvénye szerint a NEM kiesik, marad az X. tétel megerősítése. A feltételes mód is azért nem jó a megfogalmazásban, mert az Univerzum ez esetben is teljesen szó szerint veszi a kívánságot, tehát „majd lesz valamikor?.”

A negatív gondolat taszítja a jót!

Mivel minden elgondolt gondolat számít, s mert minden negatív gondolat taszítja a jót, nem szabad meddő dolgokra pazarolni a gondolatokat. Barbara Berger tovább lép, és azt tanítja: ne azt akarjuk, ami nincs, hanem azt, ami már megvan. Ez a leggyorsabb út a boldogsághoz. A szerencsét azzal lehet tönkre tenni, ha valaki ellenáll annak, ami van. Nagyon nehéz és fáradságos dolog folyton a valósággal harcolni. Mostanában mind gyakrabban keresnek fel olyanok, akiknek megszűnt az állása, vagy mert a cég is tönkre ment ahol dolgoztak, vagy mert komoly leépítések voltak, és az ő neve is az elküldendők közé került. „Most mi lesz?” – Új állás, új lehetőségek. Az Uránusz legalább is erre utal. A változás, megújulás bolygója, az Uránusz ugyanis az idén belépett a Kos jegybe, ahol rengeteg energiával töltődik fel, és kétszeresen is az újítás felé terel mindenkit. Ez megnyugtatóan hangzik. De csak az érti igazán, hogy mit jelent a „megújulás”, aki nem a régi életét akarja élni új díszletek között, hanem saját maga hajlandó változni, megújulni. Vagyis az elvesztett állás helyett nem egy ugyanolyan állás lehetősége kínálkozik majd, hanem valami egészen más. Valami, amire eddig talán nem is gondolt. Aki azt mondja: „Csak nem képzeled, hogy én, a mérnök (technikus, tanár, asztalos stb.stb.) majd egy másik munkakörben (másik városban, országban) fogok dolgozni?” – aki ezt mondja, elveszett. Mert belekövül a válságba, elfogynak a tartalékai, magával rántja az adósság örvénye. És mert az Uránusz kívülről sosem ad segítséget, csak abban segít, hogy mindenki maga változzon – hát marad az önsajnálat.

A bolygók irányt mutatnak

2011 őszén a bolygók rengeteg változtatási lehetőséget tartogatnak. Az Oroszlán jegyen átvonuló Mars anyagi gyarapodást kínál, de csak annak, aki nem akarja görcsösen uralni a földi javakat. A Vénusz októberben és november elején segíti azokat, akik elfogadják a „sok kicsi sokra megy” aranyigazságát. A vénuszi segítség ugyanis átmeneti, afféle „gyorssegély”, amit el kell fogadni, ki kell használni, amíg nem jön meg az igazi. Vagyis egy „rangon aluli” állásra is igent kell mondani, átmenetileg, amíg rendeződnek a sorok, és amíg rá nem talál az álláskereső a neki megfelelő igazi posztra. Ha tehát egy asztrológus azt mondja: „Nem kell keseregni, mert ez a válság csak átmeneti, és már itt van karnyújtásnyira a megoldás” – akkor nem ölbe tett kézzel kell várni a sültgalambot, hanem fel kell térképezni a lehetőségeket, és ha a pillanatnyi kínálat nem is olyan jó, mint a régi helyzet volt, el kell fogadni, s közben meg kell tanulni használni a megfelelő megerősítéseket. Louis L. Hay könyve ebben a tanulásban nagyon sok segítséget ad.