Talányok rovat cikkei

Van, hogy egyszer csak előtűnik a semmiből valami, valami ijesztő, addig nem látott, váratlan dolog, és az ember rémülten hátrahőköl, aztán csak meresztgeti a szemét, ha meri, hogy mi a csuda is volt az valójában.

A béke követei, az áldottak, a különlegesek. Ebben semmi misztikus nincs, a világ tudatossága változik – és ők hozták az új világosságot.

A szirének mitikus tengeri lények az ókori görög hitregében, akik a hajósokat csábos énekükkel magukhoz vonzzák, majd pedig felfalják. Akheloósz folyamisten és Melpomené múzsa leányai voltak, asszonyfejű, de madárszárnyakkal és karmokkal rendelkező szörny

Van, aki álmodozik, van, aki lemondóan legyint, és van, aki gyermeteg lelkesedéssel hiszi el, hogy csodák márpedig vannak. És milyen érdekes: pont velük esnek meg azok a „véletlenek”, melyekre mindenki vágyik… az a kedves, az a munka, az

Hogyan képes arra egy ember – még ha erre képzett is, például egy indiai jógi -, hogy felfüggessze életműködését, és halottnak tetesse magát?

Vannak különös pillanatok az életben. Egy belső sugallat hatására megtorpanunk a zebra előtt. Magunk sem tudjuk miért, de megállunk. Hirtelen a semmiből gyilkos iramban száguldó autó húz el előttünk, és beleborzongunk, amikor rádöbbenünk: meghalhattunk vo

Megoldódott a viktoriánus kori Anglia egyik legnagyobb rejtélye: James Barry, az úttörő megoldásairól híres katonai sebész valójában nő volt, aki tinédzser korától sikeresen hitette el mindenkivel férfi mivoltát – olvasható a Múlt Kor internetes por

A növények lélegeznek. A Nap felé fordítják fejüket. Szenvednek a szomjúságtól, a sérülésektől. Tudjuk, hogy éreznek, mégsem veszünk tudomást róluk. Beletapossuk a csikkeket a fÛbe, szögeket verünk az élÕ fába, és nem halljuk fájdalmas kiált

Azt mondják, az indigó gyerekek Fénymunkások. A legidősebbek huszonöt évesek. Vannak köztük született filozófusok, akik eszmélésük első pillanata óta az élet értelméről, a föld megmentésének lehetőségeiről gondolkodnak. Nagyon érzékenyek a tudományok és a

Baj van a világgal. Baj van velünk. Már közhelynek tűnik, amikor felsóhajtunk: elsodor a pénz-, a siker hajszolása, a hétköznapok zűrjei. Egyre kevesebb a szeretet. Egyre kevesebbszer állunk meg, hogy észre vegyük a szépet.