A Biblia – üzenet az utókornak. Szavakba foglalt és kódolt tanítások egész sorát tartalmazza. S talán nem is egy kódot alkalmaztak, hanem sokkal többet. A tudomány fejlődésével szép lassan valamennyit sikerül megfejtenie az emberiségnek.
„Akinek szeme van a látáshoz, füle a halláshoz?” – miként Jézus is mondta -, azok megértik az üzenetet, mögé látnak a szavaknak. Néhány éve szenzációnak számított a felfedezés, amikor számítógépes „logikával” az ótestamentum szavaiban nagyon is mai városok, nevek, üzenetek kerültek elő. Az ókor számmisztikusai természetesen a számítógép hiánya miatt – csak a maguk területén tudták feltörni egy-egy kódot. A kaldeusok, az egyiptomiak abszolút tudósai voltak a számok okkult vagy rejtett jelentésének, az időre, illetve az emberi életre vonatkozóan. Olyan számokat ismertek, amiket évezredekkel később, a NASA tudósai csak a számítógépeik segítségével tudtak kikövetkeztetni. Ilyen például a nap-éj egyenlőség változásaként ismert jelenség, mely számításaik szerint 25 827. évben fordul elő. Hogyan, milyen eszközzel jutottak ehhez a számításhoz, sohasem derül ki. Ahogy azt is nehéz már kideríteni, honnan ismerték a bolygóévek ciklusának hosszúságát. Ezek után talán elfogadható, hogy a számok értékét is egészen másképp kezelték 1-től 9-ig, mint a mai matematikusok.
Megfigyelhető, hogy a Bibliában és más szent könyvekben a 7 – valahányszor előkerül – mindig a spirituális vagy misztikus isteni erőre vonatkozik, és így különöse jelentőséggel bír, valahányszor használják. Vehetjük a teremtés hét napját, a hét mennyországot, a hét trónust, a hét pecsétet, a hét egyházat, a hétnapos menetet Jerikó falai körül, amikor a hetedik napon a falak leomlottak. És hét nemzedék telt el Dávidtól Krisztus születéséig. A Jelenségek Könyvében Isten hét szelleméről olvashatunk. Ezékiel az Úr hét angyaláról beszél (ezek alighanem a hét kreatív bolygó mágneses befolyására vonatkozó utalások voltak).
Héber gyökerek
S mert az ótestamentum héberül íródott, a szent szöveg minden betűjének számértéke is volt, lévén a héber betűk egy-egy számot is jelképeztek. (A mai számmisztika gyökerei egészen idáig vezethetők vissza!) Isten a maga képére teremtette az embert – áll az írásban. És a kódban is. Ádám neve a héber alef, dalet és nem betűkből áll, melyek számértéke 1, 4 és 40. Vagyis 1 = az Isteni eredet száma, ez jelöli az ember eredetét is. Az egyes jelképezi az Első Okot, a Teremtőt, az Isten vagy a Lelket. A 4 = a fejlődés negyedik fázisa (ásvány-növény-állat-ember?). A 40-es a végcélt jelöli. Ez a visszatérés az induláshoz, vagyis Istenhez – de már magasabb szinten. Ha tudatosan egyesül az ÉN (=4) és a FELSŐ ÉN (=5) – akkor egyesül a föld az éggel, az ember az Istennel, anyag a szellemmel és egy egészen más, magasabb létezés veszi kezdetét. Mondhatjuk úgy is, hogy az anyagi világban fordulóponthoz érkezünk. A szellemi teremtéshez. A jelenések könyvében van még egy fontos szám: a 144000. Ez Ádám nevének négy száma – egymás mögé írva és százzal megsokszorozva. Ez az igazak, a megváltottak száma. Vajon mi az üzenete? Minden bizonnyal ez a mennyiség már minőségbe csap át. Ádám az emberiség atyja, önmagában valamennyi ember képviselője, de százzal megszorozva azt szimbolizálja, hogy az igazakban él tovább.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
