Életünk során időről időre elbizonytalanodunk: vajon jó úton járunk? A válasz nem mindig egyértelmű, de ha figyelünk a belső iránytűnkre, észrevehetjük azokat a jeleket, amelyek azt súgják: ideje újratervezni.
Életutunkat folyamatos változások és döntéshelyzetek kísérik végig, melyet sokszor átláthatatlan labirintusnak gondolunk. Útkeresésünk során legnagyobb segítségünkre a mindannyiunkban működő belső iránytűnk szolgál, mely ösztönös és intuitív módon vezet bennünket a fejlődésünkhöz szükséges irányba.
Előfordulhat azonban, hogy nem mindig vesszük észre, ha letértünk a számunkra üdvös és sorsvonalunkkal egyező útról. A folyamatos belső nyugtalanság, visszatérő külső akadályok vagy akár testi tünetek is jelezhetik, hogy ideje megállni, és újrahangolni magunkat.
A következő 6 pontban csokorba szedtük, melyek azok a konkrét jelek, amelyekből együttes megjelenésük esetén felismerhetjük a sorsvonalunktól való eltávolodást?
1. Állandó belső feszültség, szorongás és energiahiány
Folyamatosan frusztráltnak érezhetjük magunkat, mégha erre nem is találunk konkrét okot. Koncentrációs készségünk csökken, zavartságot és általános energiahiányt tapasztalhatunk.
A legkisebb erőfeszítés is nehezünkre esik, kedvetlenség és motiválatlanság ütheti fel a fejét. Hiányzik cselekedeteinkből az öröm és lelkesedés, mintha tudat alatt azt éreznénk, felesleges köröket futunk.
2. Szinkronesemények és a pozitív teremtés hiánya
Egyszerűen bármit teszünk is, valahogy lelkileg nem kapcsolódunk ahhoz, amit éppen csinálunk. Elmaradnak a szerencsés egybeesések, szinkronesemények, és teremtőerőnket képtelenek vagyunk eredményesen alkalmazni. Mintha elvesztettük volna a „ varázserőnket” , apróbb kitűzött céljaink is nehezen, vagy egyáltalán nem teljesülnek.
A szinkronesemények hiánya egyértelmű jelzés, hogy kiestünk a „flow”- ból, vagyis az élet természetes áramlatából.
3. Ismétlődő negatív minták
Visszatérő csalódások, toxikus kapcsolatok, anyagi kudarcok – hasonló minták és sémák ismétlődnek, mintha ugyanaz a lecke újra és újra visszatérne az életünkbe. Úgy érezhetjük, hogy megrekedtünk a fejlődésben, és bukott diákként folyamatosan újra kellene járnunk az első osztályt.
4. Az intuíciónk mást súg, mint amit teszünk
A belső hangunk nem ért egyet a döntéseinkkel, és érzések, sugallatok formájában ezt egyértelműen tapasztaljuk is. Azonban másképp cselekszünk, mint amit belső hangunk tanácsol, ez pedig önelvesztéshez vezet. Sok esetben erőteljes szégyent vagy túlzott megfelelési kényszert tapasztalunk, és semmilyen szempontból nem vagyunk elégedettek önmagunkkal.
5. Fizikai, testi tüneteket tapasztalunk
Fejfájás és alvászavarok, elhúzódó emésztési problémák gyakran bukkannak fel, ha letértünk az üdvös útról. Kisebb balesetek, boka- és lábsérülések, esetenként komolyabb törések, zúzódások hívják fel a figyelmünket arra, hogy valami nincs rendben az energetikai háztartásunkkal és az életünkkel.
6. Az öröm és szeretet befogadására való képtelenség
Ha nem a saját sorsunkat éljük, azt tapasztalhatjuk, hogy szinte semmi sem okoz örömöt nekünk. Tűnjön kívülről nézve bármennyire is oktalannak a rossz lelkiállapotunk, mi magunk legbelül érezzük, jelen körülmények között nem vagyunk képesek további lelki fejlődésre. Ez főképp akkor igaz, ha már a szeretet befogadásával és adásával is komoly gondjaink akadnak, szívünket- lelkünket szinte semmi sem tudja felmelegíteni.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
