Meditáció: a nyugalom ösvénye

Manapság a stressz az, ami a legtöbb baj forrása a fejlett világban. Nem véletlen hát a különféle relaxációs technikák térhódítása, egyre több tanfolyamon oktatják ezeket, sőt, egyes iskolákban is a tananyag része a stresszkezelés.

Nappali álmok

Tudjuk, hogy az álmok segítenek feldolgozni a nappal átélt eseményeket. Alváslaborokban kimutatták, hogy azok, akiket a kísérlet során pár napig megfosztottak az álmodás lehetőségétől, egy idő után nappal is „álmokat” láttak, tehát hallucináltak…
Az éjszaka látott képsorok tehát arra kellenek, hogy egyensúlyban tartsanak minket. Általában nem emlékszünk az álmokra, nem tudatosulnak ezek bennünk – ez is mutatja, hogy a mai kor embere mennyire eltávolodott a nőies, ösztönös, befogadó oldalától. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy megőrizzük emlékezetünkben az éjszakai látomásokat.
A meditáció ezeket a belső képeket hozza felszínre – az ősi kultúrákban jól tudták, amit ma az orvostudomány bizonyít, hogy ez mennyire fontos lelki egészségünk megőrzésében. Ugyanis mindegy, hogy épp beszélünk, hallgatunk vagy olvasunk, az agyunk folyamatosan alkotja a képeket. Ezek közül nem egyhez erős érzelmi szálak kapcsolhatók. Amint egy ilyen emlékképet előhívunk, ahhoz azonnali testi reakció társul, pl. lelassítható vele a heves szívdobogás. Ezért a vizualizáció (tudatosan irányított képzelőerő) segítségével befolyásolhatja és irányíthatja hangulatváltozásait, nyugtató vagy akár élénkítő hatást is elérhet.

Az egész lényét megváltoztatja!

A nyugati világ számos meditációs technikát vett át a keletitől, ahol évezredes hagyománya van a meditációnak. Nyilvánvaló, hogy a kulturális különbségek miatt nem tudunk úgy meditálni, ahogy a keleti guruk…. A legtöbb keleti irányzat szerint a meditáció azzal kezdődik, hogy az embernek meg kell szabadulnia minden gondolatától – ez az európai ember elé olyan magas elvárásokat állít, amelyekbe belebukva esetleg elmegy a kedve az egésztől. Épp ezért ma már számos módszer van, amelyek közelebb állnak a nyugati világ emberéhez.
A meditáció, ha megtaláltuk a megfelelő formáját, és mindennap gyakoroljuk, egész lényünket és életünket megváltoztatja.

„Úti kalauz”

Az egyik ilyen módszer a mantra-meditáció. Ilyenkor ahelyett, hogy próbálnánk megszabadulni minden gondolatunktól, inkább csak egyre koncentrálunk. Még ez is sokkal nehezebb, mint gondolnánk – érdemes kipróbálni, hogy egy percig megpróbálunk egy pozitív „üzenetnél” maradni. Ennél könnyebben kivitelezhető, ha egy gondolatfolyamra igyekszünk figyelni – például egy imát ismételgetni úgy, hogy közben kizárunk minden mást a fejünkből (ez az ún. mantrameditáció)
Amit viszont idővel mindenki el tud sajátítani, az a vezetett meditáció. Ilyenkor ahelyett, hogy kizárni igyekeznénk a gondolatokat, inkább felhasználjuk azokat a meditáció során. A vezetett meditáció bevonja a munkába a belső képeket.
Nem az újkor módszere ez – a belső utazások a régmúlt korok embereinek teljesen természetesen épültek be az életébe. A sámánok, gyógyítók, guruk is ezt használták küldetésük gyakorlása során, és ebbe belevonták közösségük tagjait is.
Ennek során gondolataink követik a „vezető” útmutatását. Ellazult állapotban sorra vesszük például a testrészeinket, szerveinket, csakráinkat, és megpróbáljuk felidézni azt az életörömöt, vitalitást, energiát, amely életben tarja őket.
Az interneten számos hanganyag áll rendelkezésünkre, de a könyvesboltokban is sok cd-t találunk, amelyek segítenek a meditáció gyakorlásában, sőt, most már mobilos alkalmazás is segíti a meditálni vágyókat…