A szerelem biokémiája

Egy New York-i kutató negyven szerelmes antropológus hallgatója agyát vizsgálta computer tomográf segítségével. A diákoknak ismeretlen emberek fényképeit mutatták, köztük váratlanul szerelmük arcképét, miközben azt figyelték agyuk mely területei aktivizálódnak.

Az eredmény megdöbbentő volt. Kiderült, hogy szerelmesük megpillantásakor a lányoknak és fiúknak is az, az agyterületük vált „izgatottá” amely a dopamin nevű hormon receptorait, vagyis ennek a hormonnak a befogadására alkalmas kapcsolódási pontokat, legnagyobb számban tartalmazza. Valamint az a terület, amely ezt a hormont bőven termeli.

Azt már régóta tudják az orvosok, hogy a dopamin az érzelmekért leginkább felelős, fokozott figyelmet, izgatottságot szabályozó ingerületátvivő anyag. Erősen befolyásolja az érzékelést és a hangulatot. Serkenti a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelődését, amely molekula arra ösztönzi, hogy figyelmét egyetlen célra, szerelmére összpontosítja.

De olyan hormonok termelődése is fokozódik, amelyek energiákat termelnek, míg más anyagok mennyiség csökken a vérben. Azonban ezek a hormonok csupán harminc hónapig termelődnek intenzíven. Körülbelül négy év elteltével egészen másfajta anyagok termelődése növekszik.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy mindez azért van így, mert körülbelül ennyi időre van szükség az utód nemzéséhez, a szoptatáshoz és a gyerekek biztonságához. Utána a szervezet megnyitja az utat, az új utód nemzésére. A válási statisztikákból is kiderül, hogy a legtöbb szakítás éppen a kapcsolatok ötödik évében következik be.

Az utódok vállalása sok kockázattal jár. A gyermek kihordása, és felnevelése is nagy áldozatokat kíván az anyától. S ez egyedül, apa nélkül ez nem is szokott zökkenőmentesen menni. A szaporodás sikerének két alapvető feltétele egyrészt, hogy az anya és a gyermeke közt alakuljon ki erős kötődés, valamint, hogy az apa vegyen részt a gyerek nevelésében.

Az evolúció, mint annyi mást, ezt sem bízta a véletlenre. A kötődés, illetve a szeretet biológiai alapjait az oxitocin és prolaktin nevű hormonok biztosítják. Honnan lehet ezt tudni? Nos, ha állatoknak ezeket a hormonokat injekcióban beadják, az addig nem szült nőstényállatok is ápolni kezdik az első útjukba kerülő kölyköt. Ráadásul az oxitocinnak, erős szorongás csökkentő és eufóriát okozó hatása is van.

Már a szüléskor nagy adagban jelen van, s az első pillanattól megalapozza az anya-gyermek egymáshoz való kötődését, a szeretet kialakulását. Az oxitocin társas szerepét igazolja az a felismerés is, hogy a szociális kapcsolatteremtés képességének sérülésével járó autizmus, éppen az agyi oxitocin receptorok zavarával függ össze.

A szerelem elmúltával tehát, a „szerelem hormon”, a dopamin termelődését a „szeretet hormon” az oxitocin kiáramlása követi, megteremtve a biológiai alapját annak, hogy a szerelmesekben fokozódjon az egymáshoz tartozás, a felelősség, az érzelmi elégedettség érzése.

Ugyanakkor, sajnos, elsősorban a férfiak homloklebenyében, mely terület a szexuális vonzalomért és a képi befogadásért felelős, bizonyos ingerek hatására (például egy szép nő látványa, vagy illata) aktivizálódnak az idegsejtek. Ezért állítják bizonyos kutatók, hogy az ember, ismétlődő monogámiára van programozva.

Lehet, hogy az orrunkkal választunk?

Az agyban lejátszódó biokémiai folyamatok rendkívül összetettek Az érzelmi folyamatok központja az agyban jól ismert, úgy hívják amigdala. Ennek a mandula alakú szervünknek a kétoldali sérülése után az érzelmi reakciók megszűnnek, a kísérleti állatok például feltűnően szelídekké válnak. Az ám, de milyen érzékelések következtében aktivizálódnak ezek az agyi területek.

Nos, kiderült, hogy a szaglásnak kitüntetett szerepe van érzelmi életünkben. Ma már sokat tudunk arról is, hogy miért. Az egyes szaglósejtekből érkező agyunk egyik legősibb részébe, az uncusba kerül. A legnagyobb pálya innen az agy elsődleges érzékelő központjába, a thalamusba kerül. Ide futnak be a hallás és a látás ingerei is. Egy másik pálya a nagyagy a tudatos működés régiójába, a homloki lebenyébe, a harmadik az úgynevezett limbikus rendszerbe visz.

A limbikus rendszer az agy egyik legősibb régiója. Meghatározza az érzelmi alaphangulatot, a motivációt, és jelentős szerepe van a memória legalapvetőbb folyamataiban Ez az ősi, tudattalan réteg lehet a felelős mindazért, ahogy a szagok viselkedésünket tudat alatt befolyásolják.

Azt már régóta tudjuk, hogy a kémiai anyagok, a feromonok, alapvető befolyással vannak egyes állatok viselkedésére. De vajon vannak-e emberi feromonok? A kérdés ma is heves tudományos vita tárgya. Az bizonyosnak látszik, hogy az emberi viselkedésben (különösen a szexuális viselkedésben) rendkívül fontos szerepe lehet egyes illatanyagoknak.

Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és friss infókért!