Már ma sem ritka a százéves születésnap, a jó karban lévő nyolcvanasok pedig még világ körüli útra indulnak. Vajon mitől függ, ki mennyi ideig él, és milyen gyorsan öregszik?
Nemrégiben általános iskolai osztálytalálkozóm volt. A vendéglő előtt várakoztam, és amikor megjött az első csapat, zavarba estem. Mert volt, aki ugyanaz (na jó, majdnem ugyanaz) maradt, de előfordult, hogy bármennyire igyekeztem, nem ismertem föl azt, akivel nyolc éven át együtt koptattuk a padokat.
Számít, hol élünk
Miért öregszünk ennyire másképpen? Miért különbözik a valódi és a biológiai korunk? A válasz összetett. Függ egyrészt a génjeinktől, hogy mennyire szerencsés alkatot örököltünk, másrészt viszont nagyon nagy mértékben befolyásolja a környezet, amelyben élünk – így nem mindegy, Európában vagy Etiópiában láttuk meg a napvilágot. Mint ahogy az sem mindegy, ugyanannak a városnak melyik részére pottyantott bennünket a gólya. Az a kisfiú, aki az 1990-es évek közepén a Józsefvárosban született, kilenc és fél évvel rövidebb életet remélhet, mint kortársa a dimbes-dombos, jó levegőjű II. kerületben. A nők tovább élnek – A születéskor várható élettartam az Európai Unióban 2002-ben a férfiak körében 75 év, míg a nők esetében 81 év volt. – Budapesten 1999-ben a férfiak mindössze 67,9, a nők 75,5 évre számíthattak. – Az európaiak és amerikaiak várható élettartama évente három hónappal nő. – A már ma is élők számára a 100 évesek jelenléte megszokott lesz. A tudósok szerint az ember elméletileg 700 évig is elélhet. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindeközben fokozatosan nő az emberi átlagéletkor. Németországban például a lakosok egynegyede 60 évnél idősebb, de nálunk is eléri már ez az arány az egyötödöt. Frank Schirrmacher félelmetes jövőt fest az elöregedő Európáról. „A ma élő 30-50 éveseknek idejében meg kell halniuk, hogy ne kerüljenek túl sokba az államnak. Az öregedés és a hosszú élet nem érdeke a társadalomnak.” A teljes cikket itt olvashatod el >>>
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
