Az ellentétek vonzzák egymást

Napjainkban sokan a szenvedélyes, romantikus érzelmeket tekintik a párkapcsolat alapkövének, csakhogy ezek az érzelmek idővel átalakulnak. Így tehát minden azon múlik, hogy a partnerek milyen módon tudnak továbbra is együtt élni. Jellegzetes veszélyforrás, hogy az egyik fél teljesen ki akarja sajátítani a másikat. Ez mindig belső félelmet, bizalmatlanságot takar. Az ilyen alapon nyugvó kapcsolat többnyire boldogtalan, és beteges féltékenységgel párosul. Vagyis annak bizonyítéka, hogy az illető nem ismeri igazán sem a párját, sem önmagát. Pedig az emberek többsége mára eljutott odáig, hogy figyelemmel kíséri a horoszkópok tanácsait, tudja, milyen csillagjegyben született, és arra is kíváncsi, hogyan illik össze a partnerével – a csillagjegye szerint. De az olyan felületes jellemzés is csalóka, hogy a Bak a Rákkal jól kijön, a Kost viszont jobb, ha elkerüli? A boldogsághoz nem elég a születési nap alapján ismert jegyek összehasonlítása. Sőt, párválasztás esetén sokkal fontosabb az ascendens ismerete. A személyes horoszkópokban ugyanis az ascendens (és a vele kezdődő I. ház) adja az illető alaptulajdonságait, a jellemét. Ez fejezi ki az ÉN-t. A vele szemben álló descencens (és a vele kezdődő VII. ház) pedig a külvilág, a partner, a TE meghatározója. A személyes képlet olyan, akár az égi ujjlenyomat: megmutatja, hogy kinek melyek a jó és rossz tulajdonságai, ki hogyan viszonyul a szexhez, a családhoz, mekkora a felelősségérzete, a szabadságvágya, mennyire toleráns vagy kötözködő. A születési képletből pontosan kiderül, hogy mi az, amit nem szabad túlzásba vinnie és mi az, amit erősítenie kell. Aki alaposan ismeri önmagát, az bízik is a vonzerejében, nem kell feladnia az igényeit és az egyéniségét, hiszen tudja: a párja olyannak szereti, amilyen, és nem olyannak, amilyennek „látszani szeretne”. „Az ellentétek vonzzák egymást” – mondjuk önkéntelenül, amikor látszólag nagyon ellentétes emberek kerülnek össze. Igazából ez a szállóigévé vált mondás is az asztrológián alapul. Vagyis amikor a zodiákus két ellenpólusát képviselő jegyek találkoznak. Ők ugyanis tényleg tökéletesen kiegészíthetik egymást, különösen akkor, ha az ellentéteket nem hibaként, hanem előnyként fogják fel, hiszen mindkettőjükből épp az hiányzik, ami a másikban megtalálható. Az állatöv egymással szemben álló jegyei között általában olyan ellentét feszül, ami már összhangnak számít. Csak időbe telik, mire az érintettek felismerik. Olyanok ők egymás számára, mint a puzzle pontosan illeszkedő darabkái. Ami az egyikben plusz, az a másikban mínusz. Tehát csak az lehet igazán boldog, akinek van türelme ezeket a kapcsolódási pontosat megtalálni. Hagyományosan az asztrológusok a szexualitást túlnyomó részben a Mars, a Vénusz, az Uránusz, valamint a Plútó „termékének” tartják, és a 8-as ház működésével azonosítják. Martin Schulman szerint azonban ez az állítás ma már egyáltalán nem helytálló. „Ha a szerelem, a szexualitás asztrológiáját csupán néhány bolygón keresztül akarnánk megérteni, túlságosan leegyszerűsítenénk, miről is van szó” – írja Schulman a nem rég magyarul is megjelent Asztrológia és szexualitás című könyvében. Nem egy jegy, nem is csak a Vénusz és a Mars van hatással két ember kapcsolatára. Az egész horoszkóp magában rejti az egymáshoz való viszonyt, a párválasztást, az érzelmeket, a szexuális élethez való viszonyulást. A Merkúr segít szavakba foglalni az érzéseket, a Neptunusz az ábrándozást erősíti. A Mars a lendületet, a Szaturnusz a stabilitást, a Vénusz az érzékiséget adja. A fényszögek szintén erősen meghatározzák az emberi viselkedést. A sok feszült fényszög (kvadrát) egy képletben erős szexuális feszültséget okozhat, míg a túl sok harmonikus fényszög (trigon) letargiára, érdektelenségre is utalhat.