Győzni akarsz a vitában?

A veszekedésnek sok fajtája van, és mindegyiknek vannak külön szabályai, taktikái. Néhány elem felfedezhető a veszekedés valamennyi fajtájában, ilyen az – az érzelmi töltés, – az igazságra hivatkozás, – a saját érdekek előnyben részesítése. A taktika megválasztásához fontos, hogy ezek az elemek milyen arányban keverednek egymással. Ha a partnereddel összezördülsz, az mindenképpen más jellegű és hőfokú, mint például ha a bíróság előtti perben kell az igazadat megvédened.

„Szabályai eltérnek egymástól, ahogy a rögbi és az amerikai futball szabályai is – hasonló a labda, de másmilyen a játék” – figyelmeztet Robert Allen a Hogyan győzzünk a vitákban című könyvében. Ha az ellenfeled igazsága számodra „nem igazság”, de érzed, hogy igyekszik tárgyilagosan értékelni a helyzetet, akkor komolyan veheted az érveit. Amikor mindkét fél az igazság mélyebb megismeréséért küzd – ez sajnos nagyon ritka -, és konstruktív érveket alkalmaz, akkor személyeskedéstől mentes szellemi eszmecsere zajlik, ami valójában nagyszerű élmény mindkét félnek. A vitatkozók általában saját érdekeiket akarják megvédeni. Figyelj oda, hogy a vita kimenetelétől milyen mértékű hasznot várhat az ellenfeled. A legnyilvánvalóbb ez olyankor, amikor valamilyen pénzbeli vagy egyéb vagyonnal kapcsolatos téma van napirenden. Jó ha tudod, ilyenkor a vitatkozók (te sem!) nem mindig mondanak igazat, talán elhallgatnak tényeket vagy kifejezetten hazudnak, hogy ne derüljön ki az igazi céljuk. A jó hazudozót nehéz leleplezni. Nehéz helyzetbe kerülsz, ha olyasvalakivel keveredsz vitába, aki magasabb beosztású, mint te. Ismered a mondást: 1. § – a főnöknek mindig igaza van. 2. § – Ha a főnöknek nincs igaza, akkor az 1.§. lép érvényre. A főnök számára az a lényeg, hogy következetesen végigvigye az elképzelését, keresztül vigye akaratát. S mert az ő kezében van a kormány (illetve tőle függ a fizetés, jutalom, de még maga az állás is), nehéz meggyőzni arról, hogy rossz irányba vezeti a dolgokat. Maximum annyit tehetsz, hogy ezt finoman megjegyzed, méghozzá lehetőleg úgy, hogy ne legyen tanúja a szavaidnak. S amikor bekövetkezik a baj, véletlenül se ejtsd ki a szádon: „Hát nem megmondtam előre?” Mert az legalább akkora veszteséget okozhat számodra, mint ha nyíltan kiabálni kezdesz vele. A vitatkozókat általában erős felindultság jellemzi. Ilyenkor nehéz objektív tényekről, racionalitásról beszélni. A harag rossz tanácsadó – az indulat pedig rossz bíró. Az érzelem emberi reakció és együtt kell vele élnünk. Néhány téma különösen erősen érinti az érzelmeket. Ilyen a szex, a gyereknevelés, a politika. Ha valakinek az önérzete sérül, az nehéz ellenféllé válik. A politikusok közötti vitában az a nyerő, akinek a birtokában több tudásanyag van, és aki türelmesebb. A vita és a türelem nehezen hozható közös nevezőre. De akinek sikerül, annak nyert ügye van.