A Nap közelsége nemcsak melegséget, hanem belső békét, boldogságot is ad. A sungazing – azaz napmeditáció – egy ősi, mégis ma is élő spirituális gyakorlat, amely a Nap fényének segítségével hoz testi-lelki feltöltődést. De hogyan működik, mikor és hogyan lehet biztonságosan gyakorolni? Cikkünkből minden fontos részlet kiderül.
A Napot az emberiség nem csupán fényforrásnak, hanem szimbólumnak, tanító és éltető erőnek tartja. Bizonyos kultúrák istenként is tisztelték, nevet is adtak neki, az egyiptomiak Rének, a perzsák Mithrának, az inkák Intinek nevezték. Az ősi hagyományok szerint a Nap nemcsak a világosságot adja, hanem a tudatosság fényét is hordozza – ezen alapszik a sungazing módszere is.
Mi a sungazing?
Energetikai és spirituális gyakorlat, amely során az ember közvetlenül a napkorong felé néz, nem néz bele, hanem úgymond a Nap jelenlétében meditál – szigorúan meghatározott időpontokban, a napfelkelte vagy napnyugta legelső és utolsó szakaszában, amikor a Nap sugárzása még és már nem káros a szemre.
Ezt az ősi ösztönös gyakorlatot Hira Ratan Manek, indiai származású spirituális tanító modern, rendszerezett formában mutatta be a világnak, a módszer jól strukturált, fokozatos, így biztonságos belépőt nyújt a természetes fényhez való kapcsolódáshoz.
Azt tapasztalta, hogy az emberi szervezet a szemen keresztül is képes napfényből energiát nyerni, hasonlóan a növények fotoszintéziséhez, ezt „solar prana” (nap-életenergia) hasznosításnak nevezte. Egyben azt is vallotta, hogy a szem nem csupán érzékszervként vesz részt a gyakorlatban, hanem kapu is a tudathoz, mert a napfény közvetlen befogadása fényesíti a gondolatokat, emeli a hangulatot, és megnyitja a lélek magasabb rétegeit, tehát a Nap fénye nem csupán fizikai energiát közvetít, hanem mentális tisztulást, lelki éberséget és spirituális erőt is ad.
A Nap felé nézés rítusa
Válaszd ki vagy a napfelkeltét, vagy a napnyugtát, amikor a Nap sugárzása nagyon mérsékelt, azaz az UV-sugárzás a legalacsonyabb.
Keress olyan természetes, füves, földes, homokos területet, ahol legjobb esetben mezítláb meg tudsz állni, vagy olyan természetes anyagból (bőr) gyártott, vékony talpú cipőd legyen, ami a földön állva a tested felé a legnagyobb kontaktust biztosítja a Föld energiáival, ez az „earthing” vagy „grounding”.
A gyakorlat végzése közben tudatos mentális tisztulásra, lelki békére és egészségjavulásra kell fókuszálni, azzal a hittel, hogy ezzel energiát, életerőt, tisztulást vagy tudatosságot nyerünk. A Nap felé nézni biztonsági okokból csak szigorú szabályok betartása mellett, felépített terv alapján szabad. A cikkünk folytatásában pontosan leírjuk ennek időtartamát, gyakoriságát!
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
