párkapcsolat

Mindig volt valami, ami annyira felidegesítette, hogy nekem esett. Teljesen megváltoztam: nem jártam sehová, még a szüleimhez se. Gyakran volt rajtam napszemüveg, hogy ne látszódjanak a szemem körüli véraláfutások. Még nyáron is hosszú ingeket hordtam, ho

Búcsúzáskor megcsókolt. Iszonyúan jó volt megbújni ölelő karjában, végre biztonságban éreztem magam. Gábor soha nem tudta megadni ezt az érzést, kettőnk közül mindig én voltam az erősebb, a határozottabb.

Láttam rajta, hogy fellélegzett, és bizonyára azt gondolta, hogy „jaj, de jó, akkor most lefekszünk, és minden megy majd tovább a maga útján”. Akkor jött az első pofon, amikor én erre nemet mondtam.

Tökéletes boldogságban éltünk, egészen addig, amíg szóba nem került a gyerekvállalás.

Nem sokkal később már vadul vetkőztetett, a szájával vette le rólam az utolsó ruhadarabot, miközben mindketten nevettünk, de olyan erős szexuális izgalmat korábban sosem éreztem, mint akkor.

Az embernek cselekedetei következményeivel szembesülnie kell. Mindenki azt kapja, amit előidézett. Nincsen sem véletlen, sem jutalom vagy büntetés, csak ok és okozat.