Mióta világ a világ, kitartóan keressük a receptet, de bármennyire szeretnénk, sajnos nem létezik mindenkinek hatásos, biztos módszer arra, hogyan legyünk boldogok. Sokféleképpen eljuthatunk az áhított célig, és az úton éppúgy segíthetnek barátaink, mint
Vannak, akik gyakran és intenzíven élnek meg pozitív és negatív érzelmeket, de akadnak olyanok is, akik csak ritkán. Szondy Máté pszichológus szerint idegrendszerünk felépítése és működése befolyásolja, hányszor adatik meg nekünk ilyen élmény. Boldogságunk 50%-ban szüleinktől örökölt génjeinktől, 10%-ban a körülményektől függ. A maradék 40% fölött szerencsére mi magunk rendelkezünk, hiszen rajtunk múlik, mivel töltjük időnket: ha magányos elfoglaltságok helyett társas tevékenységeket választunk, boldogabbak leszünk. Kutatások bizonyítják, hogy még az amúgy befelé forduló emberek is jobban érzik magukat társaságban, mint magányosan.
Nevetés, mozgás, mások segítése
Ha legalább 20 percig aktívan mozgunk, szervezetünkben beindul az endorfin, azaz a boldogsághormon termelése, amelynek hatására a testedzés után is vidámak maradunk. A nevetés csodás hatását szintén régóta ismerjük: a bohócdoktorok világszerte eredményes munkája bizonyítja, hogy a nevetés nemcsak boldoggá tesz, de a fájdalmat is csillapítja. Két percnyi kacagás ugyanolyan jó hatással van a szervezetre, mint 20 perc futás, a nevetés ugyanis akár 80 izmunkat is mozgásba hozhatja.
A felnőttek mégis átlagosan mindössze 15 alkalommal, a gyerekek viszont akár 400-szor is felkacagnak naponta. Ha rosszkedve ellenére is mosolyog, hangulata javulni fog, de ha komor képet vág, attól csak még szomorúbb lesz. Garantáltan felvidítja, ha képes megbocsátani annak, akire haragszik, és ha bármilyen apróságban a segítségére siet valakinek. A másokat segítő emberek elégedettebbek és bizakodóbbak: vizsgálatok bizonyítják, hogy már a jótékony tett elképzelése is fokozza az agy pozitív érzelmekért felelős részének aktivitását.
Ne féljen az újdonságtól!
A kudarcok és nehézségek hozzátartoznak az élethez. Ám ha eltúlozza jelentőségüket, azzal felnagyítja negatív hatásukat. Ez érvényes a haragra is: a jelentéktelen dolgokkal kapcsolatos haragot nem érdemes kibeszélni, mert az felerősíti a rossz érzést, ahogy a veszekedés is csak idegesebbé tesz. Az új kihívások, meglepetések viszont garantáltan jobb kedvre derítenek: aki nyitott az újra és szereti a változatosságot, óhatatlan kudarcai ellenére is boldogabb ember, mint aki sosem mer kilépni a hétköznapok unalmából. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az elégedettségre törekvők boldogabbak a maximalistáknál: ne akarja mindenből a legtökéletesebbet, mert akkor folyton aggódni fog, hogy mégsem jól választott. Érje be a kényelmes kanapéval, amellyel meglepte magát, örüljön annak, hogy barátaival kipihenten és vidáman tértek haza egy jól sikerült sítúráról.
Mindennapi endorfinbombák
Szendi Gábor pszichológus állítja: táplálkozásunk is összefügg a depresszió kockázatával, amelynek alapja szerinte a szervezetben kialakuló gyulladás. A szakember állítja, a boldogtalanság nem végzet, csupán elhibázott életmód következménye. Minél több zöldséget, gyümölcsöt, sovány húst és halat eszünk tehát, annál egészségesebbek és boldogabbak leszünk: ez az étrend, bizonyos további megszorításokkal, megfelel a Szendi által ajánlott paleolit táplálkozásnak. Tavasztól őszig a napfény is jókedvre derít, ráadásul D-vitamint biztosít a szervezetnek: nem véletlen, hogy a téli depresszió egyik hatékony ellenszere a fényterápia. Horrorfilmet nézve a félelem hatására megemelkedik boldogsághormon-szintünk, de – sok más mellett – a szex és a meditáció is endorfint termel.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
