Hogyan ismerheted meg önmagad?

„Aki másokat ismer, az bölcs. Aki önmagát ismeri, az megvilágosodott.” Lao-Ce Saját jellemünk megismeréséhez vezető egyik módszer a kronobiológia (időbiológia) egyik ága a pszichogenetika, mely az egyén születési napjára jellemző kozmikus hatásokkal foglalkozik az ember egész életére folyamatosan vonatkoztatva fizikai, érzelmi és intellektuális szinten. A legelső tipológiai rendszert Hippokratész (i.e.460-i.e.375) görög orvos alkotta meg. A különböző típusok felállításának alapvető szempontja a vérmérséklet, vagyis a temperamentum volt. Megállapította a négy alaptípust, melyek az emberi szervezetben négy alapvető testnedvből tevődnek össze, amelyek a megfelelő arányban keveredve határozzák meg az ember temperamentumát. A négy alapvető folyadék a vér (sanguis), a sárga epe (chole), a fekete epe (melaina chole) és a nyálka (phlegma) a négyfajta – szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus – vérmérsékleti típust írja le. Pavlov (1849-1936) az idegrendszeri folyamatok minőségéből következtetett a temperamentumra. Megkülönböztetett művésztípust, gondolkodó típust és középtípust. Tudományos felfedezések eredményeképpen (1981-92 között) orosz kutatók kidolgozták és meghatározták a pszichogenetika alapjait. Meghatározták a természeti tipológia szabályrendszerét, az egyén születési napjára jellemző kozmikus hatások vizsgálata által, mely magában foglalja mindhárom (fizikai, érzelmi, intellektuális) kontúr típusait. Fizikai tulajdonságaink megmutatják, mennyire vagyunk aktívak illetve passzívak, milyen idegrendszeri erővel vagyunk ellátva, milyen módon használjuk szenzorainkat a kívülről beáramló információkkal szemben, mennyire vagyunk befolyásolhatóak az aktivitásra, milyen gyorsan reagálunk és milyen szinten a kívülről jövő változásokra. Érzelmi tulajdonságaink megmutatják, milyen temperamentummal vagyunk felruházva, érzelmeinket kifelé irányítjuk vagy inkább zárkózottabb típusok vagyunk, mennyi szeretet befogadására vagyunk képesek, mennyi szeretetet tudunk adni a másiknak. Szellemi tulajdonságaink megmutatják, milyen a szakmai érdeklődésünk, gyakorlatias vagy inkább produktív, gondolkodó munkát igénylő elfoglaltságot válasszunk, milyen az intellektuális erőnk és meg tudjuk állapítani például, hogy gyermekünk milyen irányvonalat képvisel szellemi szinten. A születés napjának ismeretében megállapítható, hogy az adott személy milyen, az egész életre kiható hozott tulajdonságokkal rendelkezik. Tulajdonságainkat egyrészt örököljük (anya és apa tulajdonságai, genotípus), másrészt kozmikus hatások (harmadik szülő, fenotípus) érnek bennünket, amik szintén alakítják, befolyásolják tulajdonságainkat, képességeinket s ezáltal egyéniségünket. Nemcsak, hogy nem érdemes küzdeni önmagunk alapvető tulajdonságai ellen, de ez kifejezetten diszharmóniát, belső feszültséget okozhat. A kínaiak szerint a betegség akkor lép fel, ha a veleszületett típus eltér az eredetétől, kibillen egyensúlyából. Az életünk folyamán jelentkező hatások, a nevelés, a tanulás és az élettapasztalatok ezekre az alapvető tulajdonságokra rakódnak rá és befolyásolják azokat.A pszichogenetika lehetőséget nyújt arra, hogy az emberi tulajdonságokat a megszokott módoktól eltérően egy teljesen más szemszögből, energetikai oldalról vizsgáljuk. Leginkább az emberi tulajdonságok és kapcsolatok megértésére szolgál, megmutatja a pszichológiai jellemzőket, képességeket, milyen típusú betegségre hajlamos a vizsgált személy, mik lesznek a stresszokozó tényezők számára. Ezen információk elfogadása és felhasználása segíti önmagunk megismerését, a személyiség fejlődését, lehetőséget nyújt arra, hogy családi-, munka,- és párkapcsolatainkat harmonikusabbá tegyük. Sokat segíthet egy munkahely hatékonyságán, ha olyan emberek dolgoznak össze, akik harmonizálnak egymással. Nem kell, hogy mindenkivel összhangban legyünk,- ez persze lehetetlen vállalkozás is lenne – de fontos, hogy felismerjük, kivel és miért tudunk együtt működni és kivel nem. Sok konfliktus megérthető, megelőzhető és kezelhető, ha tisztában vagyunk az okokkal. Rendkívül hasznos, ha az ember ismeri erősségeit és gyengéit egyaránt, hiszen így ki tudja használni pozitív tulajdonságait és tudatossággal, akarattal kompenzálni képes gyenge oldalát. Segítheti a szülőket abban, hogy felismerjék, gyermekük milyen pályára, hivatásra alkalmas, esetleg a művészetek felé vagy inkább a sport irányába érdemes orientálni. Mivel mindenkit általában saját magunkból kiindulva ítélünk meg, sokszor csalódnunk kell, pedig olykor társunk, gyermekünk, szüleink és a közvetlen környezetünkhöz tartozó emberek sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesznek, csak sajnos nem saját magukhoz képest mérjük, értékeljük őket. Ebből ered konfliktusaink nagy része, hiszen sokszor olyan dolgokat várunk el kapcsolatainktól, ami bennük sincs, mint lehetőség. Minden változik és fejlődik körülöttünk, önmagunk is. Fontos cél – ha nem a legfontosabb – hogy fejlődjünk életünk során. Ehhez – többek között – meg kell tanulnunk önmagunkat és a környezetünkben élő embereket saját ritmusa, temperamentuma szerint elfogadni és úgy szeretni, ahogy az számukra jó és nem úgy, ahogy szerintünk jó nekik. Persze ez nem minden esetben megoldható, hiszen szempont az is, hogy nekünk mi a jó, és olykor nem érdemes kompromisszumot kötni, mert az belső feszültséghez, disszharmóniához vezethet.