Két ember között legkönnyebben a mosoly verhet hidat. A legfontosabb közlési forma egyike, a világ bármely pontján, bármely kultúrkörben kapcsolatot érlel. Ma, a stresszel teli világban titkos fegyvernek számít az emberi érintkezésben. És a legjobb gyógys
A csecsemő születése után két héttel ránevet a mamára. Ezzel hívja fel magára a figyelmet, így kér enni is. A felnőttek mosolya mögött többféle szándék húzódhat. Lehet igény a kapcsolatfelvételre, de nem mindig fejez ki őszinte érzelmet.
Szakértők szerint a nők kétszer többet mosolyognak, mint a férfiak. Ez rendkívül vonzó, feltéve, ha nem szerepjátszásból történik. (Talán ez is hozzájárul, hogy évekkel hosszabb az élettartamuk.) Ma már tudományosan bizonyított, hogy nevetéskor a szervezetben pozitív folyamat zajlik le.
A humor oszlatja a feszültséget és jó hatással van a közérzetre. Az év elején pedig az Egyesült Államokban bejelentették, hogy az egyik amerikai kutatócsoport megtalálta az emberi agyban a „nevetési központot”.
Pillanatfelvétel az agyban
Dr. Dean Shiabata és csapata az egyesült államokbeli rochesteri egyetem orvosklinikáján mágnesrezonancia-berendezés (MRI) segítségével a jobb szem fölötti homloklebenyben lelt rá az agynak arra a részére, amelyik humor befogadása, illetve humorra reagálás (nevetés) esetén élénk tevékenységet mutat.
Arra viszont még nincs megnyugtató magyarázat, hogyan születik a humorra való reagálás, a nevetés. Egyelőre csak az derült ki, az agynak mely területe felelős a reakcióért, a nevetésért. Két évvel évvel ezelőtt az egyik kaliforniai kísérletsorozat alanya egy tizenhat éves, epilepsziás lány volt, a kutatás tehát más irányú volt.
A vizsgálódás során véletlenül derült ki: bizonyos agyterület elektromos ingerlése alatt az alany előbb csak mosolygott, majd ahogyan egyre erősebb inger érte, úgy vált mind vidámabbá, a végén már hangosan nevetett. Vagyis a kutatók már sejtették: van olyan agyi terület, amely felelős a nevetésért. Ám az akkor felfedezni vélt terület nem azonos azzal, amit dr. Shiabata talált nemrégen. A nevetési terület a kaliforniai kísérletnél alig két centiméteres darabnak bizonyult a homloklebenyben.
A szeretetünket fejezzük ki vele
Szintén az Egyesült Államokban, Boston városban pár évvel ezelőtt érdekes kísérletet végeztek. Diákok járták az utcákat, s ha valakit mosolyogni, nevetni láttak, odamentek hozzá és megkérdezték: miért nevet? Kiderült, hogy az esetek kilencven százalékában az emberek csöppet sem vicc vagy humoros helyzet miatt mosolyogtak, csupán az egymás iránti bizalmukat, üdvözlésüket, szeretetüket fejezték ki ily módon.
A kísérletet vezető professzor ebből arra következtetett, hogy a nevetés, a mosolygás olyan fontos társadalmi szerepet játszik az emberek között, akár az ének a madaraknál. Mi több, azt is kiderítették, hogy a humorérzék magasabb, értékesebb fejlettségi állapotot jelez, aminek kétségkívül volt hatása arra is, hogy az ember emberré vált. Egészen a közelmúltig még azt hitték, hogy az ember az egyetlen lény, amelyik képes nevetni.
Csak nemrégiben derült ki, hogy az emberen kívül van még egy lény a Földön, amelyik értékeli a humort és tud nevetni is – ez pedig a patkány! A nem túl közkedvelt, ámde értelmes rágcsáló viszont nem láthatóan, és az ember számára nem is hallhatóan teszi ezt. Ultrahangos vizsgálatnál derült ki, hogy a patkányok ezen a módon közlik egymással, ha valami kellemeset és humorosat tapasztaltak. Ha kísérleti állatoknál a nevetésért felelős agyterületet izgatták elektromosan, a patkányok ultrahangon „nevettek”, jelezték, hogy ez nekik nagyon kellemes állapot.
A nevetés megítélésében két, egymással ellentétes nézet viaskodik. Az egyik, a pesszimista változat szerint a fejlődés egymással szemben álló, ellenséges egyedek harca, ezért a nevetés sem pozitív folyamat, mivel minden humoros helyzetben van vesztes és van győztes. Az ember azért nevet, hogy valaki mást kinevessen. E nézet képviselői szerint csak káröröm létezik, minden humornak ez a forrása.
Fájdalomcsillapító hatású
A másik, ezzel ellentétes, optimista nézet viszont azt vallja: a humorérzék és a nevetés integráló, egyesítő, pozitív hatás. Egyedül harmincszor kevesebbet nevet az ember, mint társaságban. Egy-egy humoros helyzet nem más, mint igen kifinomult alkotó aktus! A nevetés igen jó hatással van a vérnyomásra, és fájdalomcsillapítóként sem utolsó. Ráadásul a tudomány kiderítette, hogy a nevetés növeli a szervezet ellenálló képességét. Jó hatással van a hasizomra, növeli az agy aktivitását és javítja a tüdő munkáját.
Nem véletlen, hogy egynémely New York-i kórházban állandóra alkalmaznak bohócokat, akik gyakran megnevettetik a betegeket – és nemcsak a gyerekeket, mint nálunk. A nevetés gyógyerejével foglalkozó orvosok számára ma már nem kétséges: ha valaki nevet, humorral találkozik, vicceket mesél, a szervezetében pozitív biológiai változás zajlik le.
Persze senki sem állítja, hogy ez lenne a mindent gyógyító orvosság, de enélkül az élet sem lenne hosszabbítható. A komor, pesszimista, örökké keserű embereket sokkal gyakrabban támadja meg valamilyen betegség, köztük a ma még gyógyíthatatlan rák is. Érdemes hát megfogadni az orvosok tanácsát: Nevess, hogy sokáig élj! Nemere István
Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és friss infókért!
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
