Tele hassal éhezve

Napjainkban egyre több esetben fordul elő, hogy valaki évekig kiváló étrendet követ, ennek ellenére a tünetek (például premenstruációs szindróma, fáradtság és bőrproblémák) egyértelműen tápanyaghiányra utalnak.

Egyes vélemények szerint ez azért van, mert az intenzív földművelés legyengíti a modern élelmiszereket. A cinkben gazdag termőföldben nevelkedett gabona felveszi a cinket és továbbadja az embernek, ám a műtrágya, aminek feladata termékenyebbé tenni a sok aratás után kimerült talajt, általában nem tartalmaznak cinket és más nyomelemeket, mivel magának a gabonának sincs szüksége rájuk a növekedéshez. A gyümölcsök nagy része nem a fáról érkezik a boltokba, hanem hónapokon keresztül áll a hűtőházakban, és akkor kerül piacra, amikor az ára a legmagasabb. Ennek a modernizált termelésnek az egészségünk látja kárát. Hogy mennyire, azt jól mutatja az a kísérlet-sorozat, melynek során műtrágyát és gyomirtó szert nem használó földművelőknél és boltban mezőgazdasági terméket vásárlóknál végeztek ondószámlálást. Kiderült, hogy a vegyszermentesen gazdálkodók ondója duplája volt a többi férfiénak, amely azt mutatja, hogy élelmiszereink minősége már távolról sem olyan, mint mielőtt elkezdődött volna a II. világháború után a műtrágyák széles körben való alkalmazása. Az is köztudott, hogy a környezetszennyezés megnövelte egyes tápanyagok – különösen az antioxidáns vitaminok és ásványi anyagok (A-, C-, és E-vitamin, illetve szelén) iránti szükségletünket. Ezek a tápanyagok ugyanis képesek összekapcsolódni a mérgező anyagok sejtjeivel, és eltávolítják azokat a szervezetből. Ugyanakkor képesek semlegesíteni a szabad gyököket, a káros oxigénféleségeket, mint például az ózon, amelyeket többek között a szennyező anyagok – cigarettafüst és radioaktivitás okoznak. A folyamat során ezek gyorsan elhasználódnak. Egy dohányos vérében például lényegesen alacsonyabb a C-vitamin szintje, mint egy nem dohányzóéban. Azoknak az embereknek az állapota, akik helytelen étrendet követnek, lehet, hogy a kielégítő határán mozog, azonban a tápanyagban szegény, vegyszereken termelt élelmiszerek fogyasztása és a szennyezettség következtében megnövekedett tápanyagigényük, átbillentheti őket a hiányállapotba. Hiánybetegség a helytelen étrend nélkül is kialakulhat. Például azoknál, akiknek az életében már volt viszonylag tápanyaghiányos időszak. Mondjuk a születésük előtt? A fogyókúrázók képesek valósággal éhezni, hogy kordában tartsák a súlyukat. Ilyenkor a szervezetüket a vitaminoktól is megfosztják. S ha valaki terhesen fogyókúrázik, leendő gyermekétől is elveszi a vitaminokat. A megszülető baba aztán bélrendszeri rendellenességgel, krónikus allergiával küszködik majd, esetleg súlyos ekcémával küszködik már kisgyerek-korától, és kevesen gondolnak rá, hogy emiatt az átlagosnál jóval nagyobb szükségük volna bizonyos tápanyagokra. A bőrproblémák leggyakoribb okozója a cink, az A-vitamin, a GLS zsírsav (pl. a ligetszépe olaj tartalmazza), és az EPA zsírsav (halolajban található). Egyébként bármennyire is egészséges az étel, ha nem emésztődik meg teljes mértékben nem jut be a vérbe, és nem dolgozzák fel a sejtek, a szövetek megint csak éheznek. A környezetszennyezés, az antibiotikumok és más gyógyszerek fogyasztása ugyancsak változásokat hozhat létre a szervezetben, ami aztán kihat a tápanyag felszívására, feldolgozására.