A szeretet minden formája tanít: lehet tiszta áldás, fájdalmas tükör vagy felemelő szövetség. A feltétel nélküli, az egyoldalú és a kölcsönös szeretet mind más-más leckét hordoz, mégis mindhárom a lélek fejlődésének fontos állomása.
1. Feltétel nélküli szeretet – az érett, bölcs lélek ajándéka
A feltétel nélküli szeretet egy igazán nagy értéket képviselő, ritka kincs. Ez az a különleges állapot, amikor nem analizálunk, nem várunk viszonzást, és nem kérünk semmit cserébe – pusztán azért szeretünk, mert a szívünk tele van pozitív érzésekkel.
Spirituális értelemben ez a szeretetforma a lélek egyik legmagasabb rezgésszintű állapota: ezáltal kapcsolódunk leginkább az isteni forráshoz, és ilyenkor tudjuk átélni a valódi egységélményt az univerzummal és embertársainkkal.
Ugyanakkor a feltétel nélküli szeretetnek van árnyékos oldala is: ha nem kíséri valódi önismeret, könnyen önfeladásba torkollhat. A szeretet önmagában tiszta és üdvös, de ha az emberi méltóságunk csorbát szenved, és nem tartjuk meg az egészséges határokat, akkor a feltétel nélküliség átcsúszhat komoly szolgalelkűségbe és alárendelődésbe: mindent elnézünk, még azt is, ami súlyosan bánt bennünket.
2. Egyoldalú szeretet – a lélektükör és próbatétel
Ez az a fajta szeretet, mikor javarészt csak az egyik fél ad: figyelmet, törődést, érzelmet, időt és energiát. A másik fél nem képes ennek befogadására vagy viszonzására, illetve nem hajlandó ugyanilyen intenzitással jelen lenni csökkent érzelmei miatt.
Sokan úgy élik meg, hogy ez a típusú szeretet garantált érzelmi kudarchoz vezet, pedig spirituális szempontból az egyik legnagyobb tanítómester.
Megmutatja, hol vannak a határaink, hogyan viszonyuljunk önmagunkhoz és miképp ismerjük fel saját értékeinket. Az egyoldalú szeretet azt ismerteti meg velünk, mennyire vagyunk hajlandóak kiállni önmagunkért.
Sokszor egy előző életből vagy múltunkból hozott történet jelenik meg ilyenkor karmikus jelleggel: : lehet, hogy egykor mi nem adtunk akkor és annak, akinek szüksége lett volna szeretetre, most pedig megtapasztaljuk, milyen a másik oldalon , szeretetre éhes lélekkel állni. Talán éppen most egyenlítünk ki egy régi karmikus adósságot.
Az egyoldalú szeretetben ott rejlik a legnagyobb felismerés: szeretni csordultig teli szívvel bárkit lehet, de ez gyakran a szeretet befogadásának képtelenségét mutatja. Kapni csak akkor tudunk, ha valóban szeretetreméltónak tartjuk magunkat.
3. Kölcsönös szeretet – a szent szövetség
Ez az, amire emberként a leginkább vágyunk: mikor két ember egyformán ad és kap, kölcsönös tisztelettel, figyelemmel és gyengédséggel fordulnak egymás felé.
Ilyenkor a kapcsolat nem csupán érzelmi köteléket képez, hanem hihetetlen teremtő erővel is bír. Együtt fejlődnek és emelik egymást, emellett közös célokat valósítanak meg.
Spirituálisan ez a szeretetforma az, ahol a lélektársi vagy tudatos társi kapcsolat leginkább kibontakozhat. Már nem a hiány vagy a múlt sebei határozzák meg a dinamikát, hanem a jelenben megélt, létrehozott egység.
A feltétel nélküli szeretet megtanít adni, az egyoldalú szeretet határokat húzni, a kölcsönös szeretet pedig együtt teremteni.
Mindhárom különleges és értékes a maga formájában, mert a lélek fejlődésének útját képezi. Lehet, hogy életünk során többször is végigjárjuk ezeket a stációkat, és minden egyes megtapasztalással közelebb kerülünk ahhoz a szeretethez, amely egyszerre tiszta, kölcsönös és életet adó.
Ezek is érdekelhetnek