tér

Az ember általában nem egyik napról a másikra veszíti el önmagát. Ritkán történik egyetlen nagy esemény következtében. Sokkal inkább lassan, szinte észrevétlenül tűnik el önmaga elől. Apró engedményekben, ki nem mondott nemet mondásokban, túl sok eltűrt helyzetben. A sztoikus tanítások abban is segítenek, hogy eredményesen meghúzd a határaidat!

A belső energia-tér egy finom, belső érzékelés. Egy általános „jelenlétérzés” a testedben. Ez nem valami, amit létre kell hozni. Már most is ott van. Csak általában nem figyelünk rá. Bolla Hajnal cikkéből megtudhatjuk, hogyan kapcsolódhatunk hozzá.

Egy fontos lezárás, vagy a határok meghúzása után nem mindig a megkönnyebbülés érkezik meg először – sokkal inkább egy furcsa, bizonytalan üresség. Pedig ez az állapot nem hiba vagy visszalépés, hanem a változás természetes része: egy átmeneti tér, ahol a régi már elmúlt, az új pedig még formálódik.